1888-ban a kelenföldi vasutasok kérésére létesítette iskolánkat a főváros a Magyar Államvasutak vezetőségével összefogva.

1888 szeptemberében megnyílt az „I. Kelenföldi elemi iskola” – egyetlen összevont 1-2. osztállyal, ún. barakkiskolában. Somlyai József volt iskolánk első igazgatója 1893-ig.

Évről évre növekedett a beiratkozott tanulók létszáma, és ezzel párhuzamosan bővült az osztályok száma is.

1893-1911-ig Martos Ákos volt az iskolavezető. A következő két évben: 1911-13-ig Viola Lajos vette át az igazgatást.

Zsadányi Ferenc 1893 óta volt a tantestület tagja. 20 évi tanítás után foglalta el az igazgatói széket, ahonnan újabb 21 év munkája után vonult nyugdíjba. Abban az időben iskolánk különösen sokat fejlődött.

Az a végtelen hivatásszeretet, ami egyéniségéből áradt, magával ragadta kollégáit is. Az iskola szellemisége hamarosan kiemelkedett a többi fővárosi iskola közül. A gyermekek száma évről évre emelkedett; újabb és újabb osztályokat kellett nyitni.

1922-ben az osztályok száma 22-re emelkedett. Az iskola egyes osztályai a Vasút utcában lévő bérházakon kívül két ideiglenes barakképületet is elfoglaltak.

Kelenföld benépesülésével, a tanulók létszáma annyira nőtt, hogy a főváros két részre osztotta az iskolát. Külön fiú, és külön leányiskola létesült. A két iskola önálló igazgatás alatt állott. A leányiskola – Till Géza vezetésével – 1935-ig a régi barakképületben maradt.

A fiúiskola – Zsadányi Ferenc igazgatóval – egy új földszintes épületbe költözhetett az akkori Horthy Miklós út 141.sz. alá. (Ma Bartók Béla út 141.) Egyszerű földszintes épület volt, 10 tanteremmel . Az alsó 4 évfolyamon két-két párhuzamos osztály indult, az ötödik és hatodik évfolyamon pedig egy-egy osztály. A leányiskola utóda a XI. Thallóczy Lajos úti, majd a XI. Bikszádi út 63-65 sz. általános iskola lett.

1922 szeptemberében 10 osztályban kezdődhetett meg a tanítás a fiúk számára.

Az 1.-2.-3.-4. évfolyamon két-két, az V.-VI. évfolyamon egy-egy osztályt indítottak.

1934-ben Zsadányi Ferenc nyugalomba vonult. Ez alkalomból egyezer pengő értékű alapítványt hozott létre a fiú és leányiskola tanulói számára. Kamatait az iskolaév végén szétosztották az arra érdemes diákok között.

1934-1941: Jakab Vince, Horváth Lajos, Bajmóczy György váltották egymást az igazgatói székben.

1944 tavasza: Budapesten a légitámadások sorozata megindult, az iskolai oktató-nevelőmunka lehetetlenné vált. Április 4.-én meg kellett tartani a tanévzáró vizsgákat. Éppen a vizsganapon érte fővárosunkat az első nagy légitámadás. Körülbelül 60 gyerek rekedt az iskolaépületben. Szeptember 4-5-6-7-9-én az iskolai beíratásokat ugyan elvégezték, a tanítást azonban nem kezdhették meg. December 26.-án iskolánkat három bombatámadás érte, melyek romba döntötték az épületet.

Az akkori igazgató – Bálinth Árpád – a pesti oldalról nem tudott átjönni Budára, miután összes hídjaink romokban hevertek. Így a tanítás újraindításának munkáját Nobilis Ilona igazgatóhelyettes végezte.

1945. március 25. Az iskola igazgatója Dolnay Gusztáv lett. A megmaradt tantermeket rendbe hozták. 5 tanteremben és a napközi otthonban - 1945. őszén - megkezdődhetett a „rendes” tanítás. Meg kellett szervezni a kisdobos és úttörőrajokat. Nálunk a 3882. sz. II. Rákóczi Ferenc Úttörőcsapat keretein belül folyt a „mozgalmi élet” a kor szellemének megfelelően.

1954 tavaszán, megkezdődött az új fiúiskola építkezésének földmunkálata. Így a fiúiskola épületében - 1954 őszén - már csak egy tanteremben és a napközi otthonban folyhatott oktatás. A régi úttörőotthonban a gyógypedagógiai osztály kapott elhelyezést. A felső tagozati V.-VI. osztályainkat 1954 szeptemberében a Köbölkút utcai iskola vette át, s az új iskola felépüléséig tanítványaink ott tanultak. A romos épület helyén felépült az új kétemeletes, 12 tantermes iskola. 1955 szeptemberétől Hegedűs Ferenc igazgató irányításával kezdődött meg a tanítás.

Az 1957-es tanévtől kezdve iskolánk zenei tagozattal bővült, amely egyre több más körzetben lakó gyereket vonzott hozzánk. Ebben az időben hódította meg a világot a Kodály-módszer. Azokban az iskolákban, ahol ezt a tárgyi-, anyagi-, és személyi feltételek lehetővé tették, bevezették az emelt óraszámú ének-zeneoktatást. A mi intézményünknek is lehetősége nyílt a megújulásra. Több mint 30 éve folyik iskolánkban ének-zene oktatás tagozatos színvonalon.

„Az élményt semmi sem pótolhatja” – írta Kodály Zoltán, s hogy az élmény befogadására alkalmassá váljanak a gyermekek, ezért különféle készségeket kell kialakítani bennük.

Az iskola élére az 1962-es évtől kezdve új igazgató: Somogyi Elek került. Őt az 1973-1974-es tanévben Dr. Horváth Miklósné követte az igazgatói székben.

A társadalomban végbemenő változások: az 1989-es rendszerváltás ismételten megújulásra késztette iskolánkat. 1989 júniusától az új igazgató: Kiss Andrásné lett. Igazgatásának első pillanatától kezdve oktatáskutatókkal dolgozott együtt. 1 éven át készítették elő az ún. „Újreál koncepciót”. 1989. márciusában megjelent az első kiadvány „Iskolatervezés” címmel, melynek lapjain Ördögh Erzsébet oktatáskutató – az „Újreál megálmodója”- számol be az elméleti kutatómunka eredményeiről.

Ennek lényege: az iskola humanizálása. A vizsgálatok tanulsága alapján egy másfajta iskolaműködés körvonalai rajzolódtak ki Az iskolában tanuló minden diák számára a kötelező egységes képzés keretében biztosítani szükséges azt, hogy az ismeretek egy bizonyos mennyiségét mind a reál, mind a humán tárgyak terén elsajátítsa. A középiskolai alapismeretek elsajátításán túlmenően a diákok számára egyéni differenciálás alapján módot kell adni a képességek és az érdeklődési kör szerinti további ismeretszerzésre. Ez jelentheti az elméleti tanulmányokban való elmélyedést, valamilyen képesítés vagy szakképzettség megszerzését, vagy művészeti tanulmányokat.

Ez egyben azt is jelenti, hogy az oktatás kereteként elfogadjuk a mindenkori gimnáziumi tantárgyakat, mivel ez az előfeltétele a gimnáziumi értékű érettségi vizsgának. A diákok kötelező tanórai jelenlétének az ideje a heti 22 –25 órát nem haladja meg. Lehetőséget adunk ezen túlmenően az egyéni igények szerinti képzés számára. A profilok meghatározásában a diákok és a szülők igényeit tekintjük meghatározónak. A képzés ezen szakasza önkéntes.

1991/ 92-es tanév: Az első újreálos évfolyam
1991-ben a XI. kerületi Önkormányzatának képviselőtestülete átminősítette iskolánkat 6+6 osztályos általános és középiskolává, ez lehetővé tette, hogy a Művelődési Minisztérium által elfogadott 6 évfolyamos újreál középiskolai kísérleti program beinduljon.

1991. szeptember 1. Az iskola élén: Kiss Andrásné igazgató, a két igazgatóhelyettes pedig: Gyorgyovich Gáborné, ill. Bánáti István.

Két osztályt töltött meg az első évfolyam. Az új koncepciónak megfelelően az osztályok vezetője nem az osztályfőnök, hanem az ún. évfolyamfelelős.

Az iskola alapvető célkitűzése, hogy mindenki képességeinek megfelelő ütemben, jól tudja teljesíteni a különböző osztályfokok, és az érettségi vizsgák követelményeit. Fontos, hogy ebben az örökké változó világban a felnövekvő nemzedék megtalálja a helyét, képes legyen a társadalom új realitásaihoz alkalmazkodni.

1992-től a Környezetvédelmi Minisztérium programja alapján iskolánk Környezetvédelmi Oktatóközpont lett. Minden korosztályban – úgy állítjuk össze a tanórák menetét, hogy a környezetvédelem kiemelt helyen szerepeljen. A terepgyakorlatok során (7-12. évfolyamon) is különleges lehetőségek nyílnak a környezettudadtos nevelés megvalósítására. Jelenleg az Ökoiskola cím elnyerésére pályázunk.

1993-ban a tanulói, szülői és tanári testületek javaslatára felvettük a „Bethlen Gábor” nevet.

Az 1994-es tanévet kibővített épületben kezdhettük meg. Megnyílhatott a könyvtár, valamint 3 új tanterem állt rendelkezésünkre. A legfelső szinten 2 új nyelvi terem is helyet kapott. Átadták iskolánk auláját is. Az ötletes építészeti megoldás eredményeként a raj – művészettörténet tanterem és az aula összenyitható, és néhány mozdulattal színpaddá alakítható. Ma már nehezen tudnánk elképzelni iskolánk életét az aula és a színpad nélkül.

1995. október 24-e „fekete betűs” dátum lett iskolánk történetében. Gyorgyovich Gáborné igazgatóhelyettes tragikus hirtelenséggel elhunyt. Másfél évtizeden át volt tantestületünk tagja. Matematika és fizika szakos tanár volt, de elsősorban matematikát tanított. Emlékére minden évben megrendezzük a „Czakó Éva matematika verseny”-t mind a 12 évfolyamon. Diákjaink évről-évre magas létszámban vesznek részt rajta.

1995-től a Liszt Ferenc Zeneakadémia gyakorló iskolája vagyunk. Később megalakult a Bethlen – consort, amelyben tanárok és diákok együtt zenélnek.

A ’96-os tanév elejétől – a képviselőtestület határozata alapján – iskolánkhoz tartozik tagiskolaként a 6 évfolyamos, Winkler Márta által megálmodott és megvalósított Kincskereső Iskola. Nevelési koncepcióját hozzá lehetett illeszteni a mi egyéni bánásmódra, differenciált képzésre épített évfolyamainkhoz.

A Kincskereső Iskola 1988. szeptemberében alakult meg a Teleki Blanka Általános Iskola (Budapest, XI. kerület Bikszádi u. 61-63.) alsó tagozatos tagiskolájaként. Fenntartója a XI. kerületi Önkormányzat. Az iskolára érvényesek mindazok a szabályok, formák, kötelezettségek, melyek az önkormányzati fenntartású iskolákra érvényesek. A modellintézménynek tekintett iskola létrejöttét az Oktatási Minisztérium jogelődje és a Soros Alapítvány is támogatta. Az iskola pedagógiai célkitűzéseinek megvalósításában jelentős anyagi segítséget nyújt még a Kincskereső Alapítvány is.

Fokozatosan bővült először négy, majd az 1996/97-es tanévtől hat évfolyamossá, minden évfolyamon egy-egy tanulócsoportot indítva. A hat évfolyamos iskolaszerkezet kialakítását az elmúlt évtized - hazai és nyugat-európai pedagógiai tapasztalatokra alapozó - oktatásügyi reformtörekvései tették lehetővé. Ezen iskolaszerkezet fenntartását a határozott szülői igények is indokolják.

A Kincskereső Iskola 1996. szeptember 1-től a Bethlen Gábor Ének-Zene Tagozatos Általános Iskola és Újreál Gimnázium (Budapest, XI. kerület Bartók Béla út 141.) tagiskolájaként működik tovább.

Az iskola gyermekközpontú modellintézmény, ezt az elnevezést a Soros Alapítvány a következőkkel indokolta: „A gyermekközpontú szemlélet jellemzője a fejlődő gyermek testi és lelki állapotainak változásairól - s változó szükségletéről - való szakszerű tudás és az e tudás megismert tényekhez való viszonyulás metodikai és didaktikai képessége. Ebből fakad a belső, megújulásra kész erők ébren tartása s az önirányításra, a személyes autonómiára nevelés.”

A Kincskereső Iskola feladatául tűzte ki e pedagógiai kultúra terjesztését, ezért vesz részt az ország különböző tájairól érkező főiskolai hallgatók és pedagógusok képzésében, illetve továbbképzésében. Emellett modellként szolgál olyan pedagógiai koncepciók megvalósításához is, melyek célul tűzi ki beilleszkedési és teljesítményzavarral küzdő gyerekek integrált nevelését kisközösségben.

1997-et írtunk már, amikor a Minisztérium pályázatot hirdetett, melynek célja az volt, hogy az erre érdemes iskolákat Internettel szerelik fel. Az eredményes pályázat után szinte az elsők között jutottunk hozzá ehhez a szolgáltatáshoz. 1999 tavaszán újabb pályázatot nyert iskolánk. A „Microsoft által támogatott iskola” lettünk.

2002-ben Kiss Andrásné Bánáti Istvánnak adta át az igazgatói széket. Jelenleg is ő áll iskolánk élén.

A Keveháza utcai Általános Iskola 2008. szeptember 1-től a Bethlen Gábor Ének-Zene Tagozatos Általános Iskola és Újreál Gimnázium (Budapest, XI. kerület Bartók Béla út 141.) részeként működik tovább.