Magyarország a kora újkorban
Kronológia
1541. az ország 3 részre szakadása
1541. gyalui egyezmény
1551. Fráter György halála
1552. Drégely, Temesvár eleste, Eger sikereres védelme
1566. Szigetvár eleste
1568. drinápolyi béke
1568. tordai országgyűlés
1570. speyeri szerződés
1593-1606. a tizenöt éves háború
1596. mezőkeresztesi csata
1604-6. Bocskai szabadságharc
1606. bécsi béke
1606. zsitvatoroki béke
1613-1629 Bethlen Gábor Erdély fejedelme
1664 Zrínyi eszéki hadjárata,
1664 vasvári béke, Zrínyi halála
1670 Wesselényi-felkelés
1683 Kara Musztafa támadása Bécs ellen
1686 Buda felszabadítása
1687 országgyűlés, lemondanak a szabad királyválasztási jogról és az AB ellenállási záradékáról
1699 karlócai béke
1703–11 Rákóczi szabadságharc
1705. szécsényi országgyűlés
1707. ónodi o.gy.
1708. sárospataki o.gy.
1711 szatmári béke
Személyek:
Szapolyai János (1526-40), Habsburg Ferdinánd (1526-1540), Szulejmán, Fráter György, Török Bálint,Szondi György, Zrínyi Miklós (Szigetvár védője), János Zsigmond, Izabella, Báthori István (1571-1568), Méliusz Juhász Péter, Sylvester János, Dávid Ferenc, Károlyi Gáspár,Habsburg Rudolf, Pálffy Miklós, Bocskai István, Báthori Zsigmond, Bocskai István, Bethlen Gábor, Pázmány Péter, Zrínyi Miklós (a költő és hadvezér), Zrínyi Ilona, I. Lipót, Savoyai Jenő, Thököly Imre, II. Rákóczi Ferenc, Bercsényi Miklós, Esze Tamás, Mikes Kelemen, Károlyi Sándor
Fogalmak:
báró, rendiség, mezőváros, vilajet, pasa, szandzsák, bég, szpáhi, janicsár, khász birtok, kettős adózás, hódoltság, végvár, dzsámi, minaret, Udvari Kamara, Udvari Haditanács, reformáció, vallási türelem, bevett vallás, evangélikus, református, unitárius, görögkeleti, harádzs, athnané, Partium,lófő, szász szék, fülesbástya, hajdú, hajdúszabadság,örökös jobbágyság, kuruc, labanc, fegyverváltság, forspont, helytartóság, külterjes (rideg) állattenyésztés, Neoacquistica Comissio, Partium, porció, szenátus, rendi konföderáció, trónfosztás , vitézlő rend, reformáció, ellenreformáció, református, unitárius, lutheránus
Topográfia:
Bécs, Buda, Drégely, Kőszeg, Eger, Gyulafehérvár, Temesvár, Szolnok, Szigetvár, Kanizsa, Gyór, Pozsony, Várad, Pécs, Mezőkeresztes, Sárospatak, Győr, Várad, Nagyszombat, Szentgotthárd, Zenta, Munkács, Majtény
Esszé:
• Török terjeszkedés Magyarországon Szulejmán idején
• Török berendezkedés, élet a hódoltságban
• Erdély helyzete, lehetőségei és korlátai:– az erdélyi államiság jellemzői (az erdélyi rendek és a
fejedelem viszonya, állandó külpolitikai fenyegetettség, viszonylagos belpolitikai önállóság), Erdély sajátos etnikai és vallási helyzete: négy nép és három nemzet, vallási, felekezeti viszonyai.
• A Habsburgok politikája a királyi Magyarországon
• Bethlen Gábor kül- és belpolitikája: – az erős fejedelmi hatalom kiépítése és működése
• Zrínyi Miklós pályafutásának legfontosabb állomásai, életműve.
• A Rákóczi-szabadságharc sikereinek és kudarcainak háttere (a szabadságharc alakulásának
társadalmi, gazdasági, hadászati és nagypolitikai dimenziói),– a kuruc állam és társadalom: a társadalmi és politikai berendezkedés alternatívái (erős fejedelmi hatalom, a rendi konföderáció problematikája, a rendek és a katonáskodó jobbágyparasztság kapcsolata),– a kuruc szabadságharc nemzetközi környezete (partnerek, ellenfelek, a rendi hatalomátvétel lengyel példája, a függetlenség korlátai és lehetőségei).