BESZÁMOLÓ

„HATÁRTALANUL” – KELET-FELVIDÉKI BARALNGOLÁSOK

2016. MÁJUS 19-21.

7. ÉVFOLYAM (50 GYEREK ÉS 5 KÍSÉRŐTANÁR)

1 nap. (csütörtök): Nagy várakozással, de kissé álmosan reggel 6 órakor indultunk el kelet-felvidéki utunkra. Még az indulás előtt egyeztetettünk idegenvezetőnkkel és több időpontot előre lefoglaltunk az egyes helyszíneken, így a teljes program napi beosztását ez is átrendezte.

Először Betlér gyönyörű vadászkastélyát látogattuk meg, ahol a diákok megismerkedhettek az Andrássy család történetével és fényűző életével.

Azután Rozsnyóra utazunk, ahol felkerestük a helyi Fábry Zoltán Alapiskolát. Rövid ismerkedés és előadás után – amelyből nem hiányzott egy igazi palóc mesemondó sem - közösen elültettük az iskola udvarán a barátság fáját és végigjártuk az iskola zegzugos épületét. Ezt követően rövid városnézésre indultunk. A Ferences templom, tűztorony megtekintése után felkerestük Kossuth Lajos szobrát is. Itt tanári előadás keretében felidéztük Kossuth Lajosról tanultakat és II. Rákóczi Ferencről tanultakat is, hiszen a fejedelem egy ideig innen Rozsnyóról irányította a kurucok mozgalmát és az általa elfoglalt országrészeket.

Aznapi programunk következő állomása Igló volt, mely a Szepesség második legnagyobb városa. Európa legnagyobb nyújtott orsó formájú főterét díszíti a Szűz Mária Mennybemenetele tiszteletére szentelt plébániatemplom. Steindl Imre tervei szerint újjáépített süvege Szlovákia legmagasabb templomtornya.

A város megtekintése után a következő állomásunk Márkusfalva volt. Felejthetetlen élmény nyújtott a rokokó stílusú főúri kastély látogatása. Várát 1284-ben építették, majd a XIV. században gótikus palotával bővítették. 1528 novemberében a Máriássyakkal torzsalkodó lőcseiek megostromolták és miután kirabolták, felgyújtották.

Következő megállónk Szepesszombat volt. Fő látnivalói közé tartozik a későromán stílusú Szent György templom Lőcsei Pál mester alkotásaival, a reneszánsz harangláb és a Tátraaljai Múzeum. Rövid sétát tettünk a belvárosban.  A városnak hangulatos reneszánsz-barokk főtere van, melyet XV-XVII. századi polgárházak szegélyeznek. A város a trianoni békeszerződés előtt Szepes vármegye Szepesszombati járásának székhelye volt. Itt köszöntött ránk az este.

Nem volt más hátra, mint sötétedés előtt elérni Tátralomnicot, ahol szállás és vacsora várt minket. A vacsora után beszélgettünk a gyermekkel a felvidéki szórványban élő magyarság helyzetéről. Sokan nagyon éretten és megfontoltan fejtették ki a véleményüket ebben a témában.

2. nap (péntek): Reggel a Tátra havas hegycsúcsai alatt ért minket. A reggeli után Késmárkra utaztunk. Megtekintettük idegenvezetőnk kalauzolásával nemcsak a Thököly várat, hanem a dicső fejedelem sírját is. A városnézés utolsó állomásaként, a híres fatemplomot és a mellette álló új evangélikus – keleti jegyeket viselő – templomot látogattuk meg. Ezek a különleges építészeti alkotások is maradandó élménnyel ajándékoztak meg minket.

Ezután Dobsinára utaztunk. A Dobsinai-jégbarlang Közép-Európa egyik leglátogatottabb jégbarlangja, amely az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai részeként 2000 óta a Világörökség része. A barlang hossza 1483 m, s egy 21 km hosszú barlangrendszer részét képezi. Barlanglátogatás, ahol rendhagyó földrajzóra keretén belül felidéztük a kialakulásáról tanultakat.

Rövid kitérőt tettünk Csütörtökhelyre, felkerestük a Szent László plébániatemplomot mely egybeépült a Szapolyaiak temetkezési kápolnájával. A magyarországi gótikus építészet egyik legtökéletesebb, legarányosabb alkotásaként tartják számon. A város a vásárait csütörtöki napon tartotta, erről kapta a nevét. Itt tanulói kiselőadásokat hallgatunk meg az Árpád-házi magyar királyokról.

Most egy hosszabb buszút következett, majd Szepesolaszin keresztül érkeztünk meg Szepes várához, amely a szepesi főispánok székhelye volt a XVII. század végéig. A várban született Szapolyai János magyar király. Ö volt egyben a vár utolsó Szapolyai tulajdonosa is. A várból csodálatos a kilátást szinte az egész Szepességre és a híres Branyiszkói-hágóra is. (Ez az egyedülálló műemlék rajzversenyünk indulóit is megihlette.) A várban kalauzunk nemcsak idegenvezetőnk volt, hanem egy palóc nyelvű hangos ismertető is, aki ízes magyarsággal segített minket a várhoz kapcsolódó legendák megismerésében.

Este 6 óra volt, mire leértünk a várhegyről. Sietve indultunk vissza Tátralomnicra, ahol finom vacsora várt minket. A gyerekek este 10 óra után már elcsendesedtek, hisz elfáradtak a tartalmas és élményekkel teli nap végére.

3. nap (szombat): Reggeli után folytattuk kirándulásunkat. Felvidéken tizenkét, a turisták által is látogatható barlang található, közülük a Bélai cseppkőbarlangot kerestük fel. A cseppkövek lenyűgöző látványa minden gyermeket elbűvölt.

Ezután Lőcsére utazunk, melynek belvárosa az UNESCO világörökség listáján is szerepel. Városnézésre indultunk, mely során felkeressük a Szent Jakab templomot, mely sokak szerint a történelmi Magyarország legszebb temploma. Főoltára Lőcsei Pál mester alkotása, ami a világ egyik legszebb és legnagyobb gótikus oltára. Körbejártuk a Főteret, megtekintettük a városházát, a szégyenketrecet és a Thurzó-házat is. (A városban játszódik Mikszáth Fekete város című regénye. Erről bővebben hallhattunk az itt elhangzott kiselőadásban.)

Következő állomásunk Eperjes volt. Hosszú, lencse alakú főutcáján egész házsorok pompáznak a felső magyarországi reneszánsz stílusában, amelyet a gazdagon tagolt, csipkézett koronázattal ékes oromfalak jellemeznek. A XVI. században ez a kereskedőváros a virágkorát élte. A trianoni békeszerződésig Sáros vármegye székhelye volt.  A várost játékos versenyben ismerték meg a diákok. Csapataik becikázták a belvárost és szelfikkel igazolták a feladatok teljesítését.

Három napos utazásunk záróakkordja a kassai városnézés volt. Fő utca forgataga, városi színház pompás épülete, Andrássy-palota épületét is útba ejtettük. Ezután Rákóczi rodostói házának másolatát néztük meg, ahol a Fejedelem által készített eredeti bútorokat láthattuk. Együtt elemeztük a kor életkörülményeit, majd rendhagyó történelem óra keretében felidéztük a Fejedelem szabadságharcban és magyar történelemben betöltött szerepét. Az épület elé 2006-ban szobrot állítottak II. Rákóczi Ferencnek. A dóm altemplomában temették el 1906-ban a Rodostóból hazahozott II. Rákóczi Ferenc hamvait, ahol mi is leróttuk kegyeletünket.

Élményekkel telve szálltunk buszra. A hazaúton – Hidasnémetinél léptük át a határt - összegeztük a kirándulás tapasztalatait. Mindannyian hitet tettünk amellett, hogy ezt a programot intézményünk folytatni fogja, hiszen ez óriási segítség magyarságtudatunk megőrzéséhez és erősítéséhez. Budapestre, iskolánk elé az esti órákban érkeztünk meg, ahol már a gyermekek szülei és hozzátartozói vártak minket.