Matematika emelt szintű írásbeli vizsga
Általános
szabályok
ˇ
Az írásbeli vizsgán a vizsgázóknak egy
központi feladatsort kell megoldaniuk.
ˇ
A vizsgázó a rendelkezésére álló időt
tetszése szerint oszthatja meg az I. és a II. rész, illetve az egyes feladatok
között és megoldásuk sorrendjét is meghatározhatja.
ˇ
Vizsgázónként megengedett segédeszközök:
függvénytáblázat (egyidejűleg akár többféle is), szöveges adatok tárolására és
megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép, körző, vonalzó, szögmérő,
melyekről a vizsgázó gondoskodik. Ezeket az eszközöket a vizsgázók a vizsga
során egymás között nem cserélhetik.
Az
írásbeli feladatlap formai jellemzői:
Az I. részfeladatsor négy feladatból áll.
Ezek az emelt szintű követelmények alapján egyszerűnek tekinthetők, többnyire a
középszintű követelmények ismeretében is megoldhatók. A feladatok több
részkérdést is tartalmazhatnak.
A II. részfeladatsor öt, egyenként 16
pontértékű feladatból áll. Ezek közül legalább kettőben a gyakorlati életben
előforduló szituációból származik a probléma, így a megoldáshoz a vizsgázónak a
szöveget le kell fordítania a matematika nyelvére, azaz matematikai modellt
kell alkotnia, abban számításokat végeznie, s a kapott eredményeket az eredeti
probléma szempontjából értelmezve kell válaszolnia a felvetett kérdésekre. A
vizsgázónak az öt feladatból négyet kell kiválasztania, megoldania, és csak ez
a négy értékelhető. A feladatok általában egy-két témakör ismeretanyagára
támaszkodnak.
Az
írásbeli feladatlap tartalmi jellemzői
A
feladatsor összeállításakor az alábbi tartalmi arányok az irányadók:
|
|
Feladatsor tartalmi arányai |
|
Megjegyzés |
|
1. |
Gondolkodási módszerek (halmazok, logika,
kombinatorika, gráfok) |
20% |
Változás
2017.-től |
|
2. |
Aritmetika, algebra, számelmélet |
25% |
Változás
2017.-től |
|
3. |
Függvények, az analízis elemei |
20% |
|
|
4. |
Geometria, koordinátageometria, trigonometria |
20% |
|
|
5. |
Valószínűségszámítás, statisztika |
15% |
|
|
|
Összesen: |
100% |
|
Ezek az arányok természetesen csak hozzávetőlegesek
lehetnek, hiszen a feladatok egy jelentős része több témakörbe is besorolható,
összetett ismeretkörre épül, továbbá a feladatsor választható feladatokat
tartalmazó részei miatt az egyes vizsgázók számára - a választásaiktól függően
- az arányok eltolódhatnak. Az első témakörbe tartozik a feladatoknak minden
olyan részeleme, amely a szöveg matematikai nyelvre való lefordítását,
matematikai modell megalkotását igényeli. A feladatsor feladatainak 30-50%-a
szöveges, a hétköznapi élethelyzetekhez kapcsolódó, esetenként egyszerű
modellalkotást igénylő feladat.
Az
írásbeli feladatlap értékelése
Az értékelés központi javítási-értékelési
útmutató alapján történik. A javítási-értékelési útmutató tartalmazza a
feladatok részletes megoldásait, azok lehetséges változatait, az egyes
megoldási lépésekre adható részpontszámokat. Az írásbeli feladatsor II.
részében kitűzött 5 feladat közül csak 4 feladat megoldása értékelhető. A
vizsgázónak az erre a célra szolgáló négyzetben meg kell jelölnie annak a feladatnak
a sorszámát, melynek értékelése nem fog beszámítani az összpontszámába.
Ezt a felügyelő tanárnak a vizsgadolgozat beszedésekor ellenőriznie kell.
Amennyiben ez nem történt meg, és a választás ténye a dolgozatból sem derül ki
egyértelműen, akkor a nem értékelendő feladat automatikusan a kitűzött sorrend
szerinti utolsó feladat lesz.
Az
írásbeli vizsga összpontszáma 115 pont.
2017.
évtől változások léptek életbe:
A korábbi szabályozáshoz képest az emelt szintű
írásbeli feladatsor összeállításakor irányadó arányok megváltoznak, a
gondolkodási módszerek eddigi 25%-os aránya 20%-ra csökkent, az algebra eddigi
20%-os aránya 25%-ra nőtt.
|
Lásd még: |
http://eduline.hu/erettsegi_felveteli/2016/10/19/matematika_erettsegi_2017_valtozasok_VLC3HA |
|
|
|
|
Vizsgakövetelmények: |
|
|
Vizsga leírása: |