Tájékoztató a 10. évfolyam matematika szóbeli vizsgájához

Diákjaink minden évben a 10. évfolyam során matematikából szóbeli vizsgát tesznek. Hagyományaink szerint a vizsga a téli szünet után még az első félév vége előtt lesz megtartva az évfolyamfelelős által elkészített beosztás szerint.

A vizsga célja:

· A gimnáziumi tananyag alapjainak számonkérése által a tanulók szembesítése saját tudásukkal.

· Vizsgázási rutin megszerzése, gyarapítása.

· A tanulók felismerhessék azt, hogy a tanulásba fektetett energia mennyit kamatozik. Ezáltal a tanulási módszerük hatékonyságáról is kapnak visszajelzést.

A vizsgáztatás módja:

· A vizsgán egy tételt, egy fogalmat (definíció) és egy feladatot kell kidolgozni, és szóban ismertetni a vizsgabizottság előtt.

· A bizottság tagjai: a szaktanárok és az évfolyamfelelős.

· Felkészülési idő minimum 30 perc, a felelet időtartama maximum 10 perc.

· A felkészüléshez az eszközök egy részét (négyzethálós papír és példatárak) az iskola biztosítja.

· A diák feladata gondoskodni a további szükséges eszközökről. (íróeszközök, körző, vonalzó, számológép)

A definíció kidolgozása általában 3 részből álljon:

1) A szóbeli meghatározás.

2) A definíció leírása matematikai formulával.

3) A fogalom illusztrálása egy konkrét példával.

A tétel kidolgozása általában szintén 3 részből áll:

1) Az állítás kimondása szavakkal.

2) Az állítás kimondása matematikai formulával.

3) A tétel alkalmazhatósága egy konkrét példával.

A vizsgára kitűzött feladatok a tankönyvekből és a példatárakból lesznek kiválasztva.

A vizsga az érettségire való felkészülés egyik fontos állomása. Ezt követi majd a 12. évfolyamon leteendő kis-érettségi.

A vizsgára kitűzött tételek és fogalmakat az alábbi táblázat tartalmazza. Természetesen az adott tanévben lehetséges változás.

A vizsgára kitűzött tételek és fogalmak

Tételre utaló megnevezés		Fogalomra utaló megnevezés
1.	Hatványozás azonosságai.	1.	Halmazműveletek.
2.	Nevezetes algebrai azonosságok.	2.	Oszthatóság fogalma, oszthatósági szabályok.
3.	Háromszög belső és külső szögeinek összege	3.	Prímszám fogalma, legfontosabb ismeretek a prímszámokról.
4.	Összefüggés a háromszög oldalai és szögei között.	4.	Hatvány fogalma egész kitevő esetén.
5.	Pitagorasz tétele és megfordítása.	5.	Számok normálalakja.
6.	Konvex sokszögek belső szögeinek összege, átlóinak száma.	6.	Legnagyobb közös osztó, legkisebb közös többszörös.
7.	A háromszögek belső szögfelezői egy pontban metszik egymást.	7.	Elsőfokú függvény.
8.	Háromszög oldalfelezői	8.	A másodfokú függvény és jellemzése.
9.	Thalesz tétele és megfordítása.	9.	A négyzetgyök függvény.
10.	Érintőnégyszögek tétele.	10.	Függvény zérushelye.
11.	Háromszögek magasságvonalai.	11.	Függvény párossága, páratlansága.
12.	Háromszögek súlyvonalai egy pontban metszik egymást.	12.	Nevezetes négyszögek.
13.	Körív hossza, körcikk területe.	13.	Nevezetes ponthalmazok.
14.	Háromszögek egybevágóságának alapesetei.	14.	Tengelyes tükrözés.
15.	A skatulya elv.	15.	Középpontos tükrözés és tulajdonságai.
16.	Az n-edik gyökvonás azonosságai.	16.	Pont körüli forgatás és tulajdonságai.
17.	Másodfokú egyenlet megoldóképlete.	17.	Módusz, medián.
18.	A másodfokú egyenlet gyökeinek és együtthatóinak kapcsolata.	18.	Racionális szám fogalma.
19.	Összefüggés a számtani és a mértani közép között.	19.	N-edik gyök fogalma.
20.	Kerületi és középponti szögek tétele.	20.	Diszkrimináns fogalma.
21.	Húrnégyszögek tétele.	21.	Másodfokú egyenlet gyöktényezős alakja.
22.		22.	Számtani és mértani közép fogalma.

Bethlen Gábor Általános Iskola és Újreál Gimnázium
matematika tanárainak munkaközössége