Elterjedés: Eurázsiai elterjedésű faj. Skandinávia északi, valamint Spanyolország és Görögország déli területeinek kivételével egész Európában költ. Hazánkban általánosan elterjedt, a számára alkalmas helyeken mindenütt előfordul.

Fészkelőhely: A ritkás tisztásokkal tarkított, aljnövényzetben gazdag erdőket részesíti előnyben. Kedveli az ártéri erdőket, a víz közelségét, a hegyvidéken is elsősorban a nedves talajú erdőészekben, patakok közelében telepszik meg. A zárt bükkösöket és a nagy, összefüggő nádasokat kerüli, bár a bokrosok közé ékelődött kisebb nádfoltokban szívesen fészkel.

Költési idő: Április közepén kezdi építeni fészkét, és a hónap utolsó napjaiban rakja le tojásait. Május első felében fészekalja mindig teljes, de előfordulnak korábbi fészkelések is. A fiatalok május végén, június elején válnak önállóvá, az öregek ezután másodszor is költenek. Előfordul, hogy az első fészekalj pusztulása esetén a másodköltés elmarad, és csak pótköltésük van.

Fészkelés: Tavasszal először a hímek érkeznek meg a költőhelyre, de a fészek helyét a néhány nappal később érkező tojó választja ki, és egyedül ő épít. A hím csak a fán énekelve, ágról ágra ugrálva kíséri párját, amely az aljnövényzet takarásában óvatosan hordja a fészekanyagot. Gömb alakú fészkének külső részét - a környezettől függően - száraz falevelekből, erősebb fűszálakból és egyéb növényi részekből 6-10 nap alatt készíti el, belül tollakkal gondosan béleli. A kész fészekbe csak egy szűk nyílás vezet. Az elég nagy, boltozatos fészket mesterien elrejti egy fűcsomó alá, csalán, szederinda vagy más hasonló aljnövényzet közé. A fészek mindig földközelben, rendszerint a talajon vagy néhány centiméterrel a talajszint felett épül. A fészekalja 5-6 (ritkán 4) tojásból áll. A kotlási idő általában 12-14 nap. A tojó a teljes fészekaljon kezdi a kotlást, ezért a fiókák szinte egyszerre kelnek ki. 10-13 napig maradnak a fészekben. A fiókák etetésében mindkét szülő részt vesz. Néha még röpképességük elérése előtt elhagyják a fészket, és a közelben meghúzódva az aljnövényzetben, egy bokor ágán várják az eleséggel érkező szülőket, amelyek néhány napig még tovább etetik őket.