Témák

Középszint

Emelt szint

1. Ember és nyelv

1. A nyelvi jel

 

A nyelv szerepe a világról formált tudásunkban

 

2. A beszéd mint cselekvés, a nyelv és a beszéd funkciói.

A nyelv diakrón és szinkrón változásainak jellemzése

.

2. Kommunikáció

3. A kommunikációs folyamat tényezői és funkciói, ezek összefüggései a kifejezésmóddal.

 

A kommunikáció fogalmának interdiszciplináris jellege.

 

4. Az emberi kommunikáció nem nyelvi formái (pl. gesztusok, mimika, térközszabályozás, tekintet, külső megjelenés, csend). A vizuális és a nyelvi jel, a vizuális és a nyelvi kommunikáció

 

Társadalmak és kultúrák jelrendszereinek történeti eltéréseire egy-két példa (a folklór, az utca, az elektronikus kommunikáció jelrendszere).

4. Nyelv és társadalom

5. A főbb nyelvváltozatok: a nyelvi sztenderd, a köznyelv, a regionális köznyelv, a nyelv­já­rá­sok és a csoportnyelvek (szaknyelv, rétegnyelv, ifjúsági nyelv, szleng).

Legalább egy nyelvjárástípus főbb jellemzői (pl. nyugati, palóc, déli, tiszai, mezőségi, székely, csángó).

 

6. Tömegkommunikáció és nyelvhasználat

A tömegkommunikáció leggyakoribb műfajai és hatáskeltő eszközei.

7. Az információs társadalom hatása a nyelvhasználatra és a nyelvi érintkezésre (pl. szövegszerkesztés számítógéppel, kommunikáció az interneten, elektronikus levelezés).

 

5. A nyelvi szintek

 

8. Szépirodalmi és köznyelvi szövegek hangtani elemzése.

 

A magánhangzók és a mássalhangzók rendszere; a hangok találkozása (alkalmazkodása) és helyesírásuk.

A magyar hangállomány.

A magyar hangrendszer néhány nyelvtörténeti vonatkozása.

 

 

9. Szépirodalmi és köznyelvi szövegek szótani elemzése.

 

A szófajváltás jelensége, a többszófajúság.

 

 

10. A magyar helyesírás alapelveinek alkalmazása és magya­rázata példákkal.

A magyar helyesírás rendszere, a helyesírás stilisztikai változatai.

 

11. Az egyszerű mondat részei; felépítése

 

 

12. Az alárendelő összetett mondatok mint a főmondat és a mellékmon­da­tok gram­ma­ti­kai viszonyai.

Összetett mondatok elemzése szerkezeti rajzzal.

 

13. A szóalkotás lehetőségei: a szóképzés jelentésmódosító szerepe; a szóösszetétel jelentősége, fajtái; a mozaikszók, az összetett szavak helyesírása.

A szóalkotás ritkább módjai: elvonás, tapadás, jelentésmegoszlása, rövidítések.

A szóteremtés jelentősége, az indulatszók, a hangutánzás és hangulatfestés.

6. A szöveg

14. A szövegfonetikai eszközök és az írásjelek értelmes, kifejező alkalmazása.

 

 

 

15. A szövegtípusok

A szövegtipológiai elemzés fő szempontjai.

A beszéd és az írás összehasonlítása (a beszéd mint többdimenziós rend)

 

16. Az intertextualitás jelenségeinek értelmezése irodalmi és nem irodalmi szövegekben.

 

7. A retorika alapjai

17. A szövegszerkesztés eljárásai. Az összefoglalás funkciója és típusai (pl. vázlat, tartalmi kivonat, tömörítés).

 

 

 

 

 

 

Témakör, cím

Középszint

Emelt szint

 

 1.Mutassa be az Odüsszeia főbb motívumait (pl. utazás, hazatérés, sziget, alászállás…)

 

2. A romantika kora

Szabadon választott szerző és mű alapján ajánlja olvasásra az európai romantika irodalmának egy jellegzetes alkotását! Figyelemfelkeltő ajánlásában ügyeljen a mű és a stíluskorszak elemző bemutatására! (Byron, Shelley, Keats, Hölderlin, Heine, Puskin ,E.T.A. Hoffmann)

 

 

Az európai irodalom alapvető hagyományai: az antikvitás és a Biblia (pl. műfajok, témák, motívumok, hőstípusok).

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Művek értelmezése – pl. műfaji sajátosságok, a téma, a kompozíció összefüggései, a lehetséges és szükséges stíluskorszakbeli, stílustörténeti vonatkozások – a korszak szellemi irányzataival, a korstílussal való összefüggésben is.

 

3. A görög színház jellemzői Szophoklész egy drámájának elemzése alapján vagy a francia klasszicista dráma bemutatása Molière egy szabadon választott műve alapján

 

4. Egy szabadon választott Shakespeare-dráma elemzése

 

5. Katona József: Bánk bán

 

6. Madách Imre: Az ember tragédiája

Színház és dráma különböző korszakokban.

Az alábbi műveknek, a szerzők/korszakok 1-1 művének értelmezése az adott korszak színházi/irodalmi hagyományainak összefüggésében

Színház és dráma (pl. színpadi megjelenítések összehasonlítása).

 

Az irodalom határterületei: Pl. Zefirelli Rómeó és Júlia c. filmjének összehasonlítása a darabbal

 

7. A barokk eposz jellemzői Zrínyi Miklós Szigeti veszedelem című műve alapján

 

8. Egy Jókai regény jellegzetes motívumai

 

A világlátás és a kifejezésmód sajátosságainak bemutatása egy-két mű lényegre törő értelmezésével.

 

A szerző művének értelmezése a korszak szellemi irányzataival való összefüggésben is.

A műben felvetett kérdések néhány etikai, esztétikai, filozófiai vonatkozása.

A művek fogadtatása, hatása, utóélete az irodalmi-kulturális hagyományban – egy-egy példa. (pl.Kölcsey Zrínyi versei)

 

9. Balassi Bálint – költészetének reneszánsz és manierista elemei

 

 

 

10. Csokonai Vitéz Mihály – költészetének szentimentalista, klasszicista vagy rokokó elemei

 

11. Berzsenyi Dániel – a horatiusi hagyomány Berzsenyi költészetében

 

12. Kölcsey Ferenc Himnuszának helye a korszak hazafias ódái között

 

13. Romantikus létfilozófiai kérdések Vörösmarty Mihály művészetében

 

 

Az életmű néhány jellemzője keretében 2-3 lírai alkotás bemutatása, értelmezése pl. a korstílus, a téma, a műfaj, a kompozíció, a jellemző motívumok, jelentésrétegek, világlátás alapján.

Memoriterek – összefüggő részletek

 

Legalább 3-4 lírai alkotás szövegismereten alapuló több szempontú értelmezése.

Műfaji, kifejezésmódbeli, tematikai sajátosságok a korszak szellemi irányzataival, a korstílussal való összefüggésben is.

A művekben felvetett kérdések néhány etikai, esztétikai, filozófiai vonatkozása

 

14. Petőfi Sándor

 

15. Arany János

Az életút, az életmű jelentős tényei. Kronológiai és topográfiai tájékozottság, a szerzők jellegzetes regionális, kulturális kötődései, a pályakép főbb jellemzői, néhány kortárs megnevezése.

A főbb művek szövegismereten alapuló értelmezése, kapcsolatok a művek között (pl. témák, műfajok, kifejezésmód, jellemző motívumok), a művek elhelyezése az életműben, az adott korszakban.

Memoriterek szöveghű és kifejező előadása.

Művekről szóló olvasatok, vélemények értelmezése.

 

A pályaszakaszokat jellemző főbb témák, kérdésfeltevések.

A pályaképre ható irányzatok és szellemi kötődések, világirodalmi párhuzamok..

Kötetek, ciklusok, témák, motívumok.

Művek hatása, fogadtatása – egy-két példa alapján.

A szerző utóélete, helye és hatása az irodalmi-kulturális hagyományban.

Kritikák, különböző interpretációk.

 

16. Egy szabadon választott szórakoztató műfaj

eszközeinek bemutatása

(Pl. Poe egy novellája – detektívtörténet, Voltaire: Candide – kalandregény, A Gyűrűk Ura – mese, mítosz, Harry Potter – fantasy stb.).

 

 

A szórakoztató irodalom vonzereje, hatáskeltő eszközei (pl. sematizált hőstípusok, élethelyzetek, értékvilág, kalandosság, csattanó, szójáték).

Egy-két tipikus műfaj (pl. útirajz, detektívregény, kalandregény, képregény, tudományos fantasztikus irodalom, humoros és erotikus irodalom, dalszöveg, sanzon, vicc, reklámvers) jellemzőinek bemutatása.

Mítosz, mese és kultusz. Film- és könyvsikerek, divatjelenségek korunk kultúrájában. (pl. A Gyűrűk Ura, Bridget Jones naplója).