Színház- és drámatörténet
3. A francia klasszicista dráma bemutatása Molière egy szabadon választott műve alapján (Varga Judit)
A FRANCIA KLASSZICIZMUS
q 17. század második fele, Franciaország, XIV. Lajos (Napkirály) uralkodása (1643-1715) alatt bontakozott ki (Európába többi részén barokk hódít)
q lat. ’classicus’ szóból – jelentése: első osztályba tartozó → olyan művészek vagy művek, melyek legkiválóbbak és utánzásra érdemesek (görög és római műalkotások)
q XIV. Lajos uralkodói érdeke: rend, nyugalom, ésszerűség → ezeket az erényeket kérte számon művészein is
q valószerűség, ésszerűség, áttekinthető szerkezet, belső harmónia
A francia klasszicista dráma
q arisztokratikus színház (közönsége az arisztokrácia)
q cselekménye egyszerű, egy vonalon halad előre, lélekelemző természetű
q nem szenvedélyesek a hősök, hanem kötelességtudatuk erős
q hármas egység (a dráma egy helyszínen és körülbelül egy nap alatt lejátszódó eseménysora egyetlen cselekményszál mentén bontakozzon ki, kitérők és epizódok nélkül) – Nicolas Boileau: Ars Poetica című versében fogalmazta meg (Arisztotelész félreértésén alapuló teória)
q színház: fedett, függönyt használtak, felvonásokra tagolódott, nők is játszottak, de mellőzték díszleteket
q drámák verses formájúak (alexandrinus, magyarra hat és feles jambusokban)
q tragédiaíró: Corneille (1606-1684) – 1636: Cid, Racine (1639-1699) – 1670: Berenice, 1677: Phaedra
q komédiaíró: Molière (1622-1673)
Molière (1622-1673)
Hatott rá Terentius és Plautus (római komédiaírók), a commedia dell’arte és a farce.
- commedia dell’arte = olasz rögtönzéses vígjáték – cselekmény vázlathoz szereplők rögtönöznek, szereplők állandó jellemek, típusok pl. zsugori kalmár, fösvény, gyámoltalan szerelmesek…– jellemkomikum jellemzi
- farce = francia vásári komédia, helyzetkomikum jellemző rá, amelynek általában alapja félreértés vagy személycsere
- hármas egység, józanság, verses forma – klasszicista elemek művészetében
- az érdekli, ami embertől, kortól, helytől független – egy-egy örök embertípus (a csábító /Don Juan/, a hipochonder /Képzelt beteg/, álszent /Tartuffe/, fösvény)
- KLASSZICIZMUS NEM JELLEMZŐ: vígjátékok (komédia elvileg másodrendű műfaj), köznépnek is tetszeni akar (nemcsak udvarnak), olyan műfajokból is merít, amik nem előkelőek (commedia dell’arte és francia farce)
Tartuffe (1664, 1669)
- 1664. május 12. – Versailles-ban bemutatják az első, 3 felvonásos változatot
- Saint-Sacrement Társaság (Oltásriszentség Társulat) meg akarta akadályozni a darab bemutatását – király betiltotta
- 1669. február 5. – király engedélyével bemutatták, majd nyomtatásban is megjelent
Francia klasszicizmus jellemzői a műben
- szereplők: polgárok (csak tragédiában szerepelhettek nemesek, komédia szereplői a polgárok)
- hármas egység érvényesül: 1 főszál (Tartuffe ármánykodása és leleplezése), kb. 1 nap, Orgon háza
- öt felvonás pontosan követi dramaturgiai egységeket:
|
I. felvonás
|
II. felvonás
|
III. felvonás
|
IV. felvonás
|
V. felvonás
|
|
expozíció
|
bonyodalom
|
kibontakozás
|
fordulat
|
Tetőpont és megoldás
|
|
Tartuffe-ön kívül mindenki megjelenik, de mindenki róla beszél + erkölcsökről, házasságról
|
kiderül, hogy Tartuffe-öt szánja Marine férjéül Orgon
vita
|
Elmira és Tartuffe párbeszéde, Damis árulkodása és kitagadása
|
Elmira és Orgon párbeszéde,
Tartuffe lelepleződése
|
gondok tetéződnek (ház és kétes iratok),
megoldás deus ex machina
|
- Cléante a rezonőr (= az író szócsöve, az író gondolatait képviseli) – racionális, érvel, próbálja meggyőzni Orgont
Cselekmény bonyolításában fontos:
késleltetés
- 1. felvonás – Tartuffe-ről szól (Pernelle asszony és Orgon mellette, Damis és Dorine ellene, Cléante összegez)
- 3. felvonás – csak ekkor jelenik meg Tartuffe → feszültségteremtés, befogadó nem tudja, kinek adjon igazat DE szereplők fokozatos színre lépése irányítja, befolyásolja tényezőt – szereplők jellemének megismerése!
- konfliktusok – itt is késleltetés, dráma végig feszültségben: (csírában mind első felvonásban, és ezek majd sorra bontakoznak ki a dráma folyamán)
|
I felvonás
|
II. felvonás
|
III. felvonás
|
IV. felvonás
|
V. felvonás
|
|
minden konfliktusra van előreutalás
|
Orgon↔Mariane
|
Orgon↔Damis
|
Orgon↔Elmira
Orgon↔Tartuffe
|
Orgon↔Tartuffe
|
párhuzamos szerkesztés
- Elmira 2 szerelmi vallomása,
- I. és V. felvonás – az V. felvonásban Pernelle asszony színre lép, és Orgonnak úgy kell győzködnie anyját, mint ahogy őt győzködték az I. felvonásban
A mű első 4 felvonásából tragédia következne logikusan – miért lett mégis komédia?
- műfaj konvenciói és közönség elvárásai szerint komédia (polgárok szerepelnek benne)
- uralkodónak (Napkirálynak) való kedveskedés: deus ex machina – uralkodó a megoldás
Lehetséges értelmezése: valóságos világ erői tehetetlenek a tartuffe-i alakkal, és a hiszékenység és a naivitás nagy gondot okozhat a világban (valóságban nincs deus ex machina, csak a fikcióban)