Bethlen Gábor Általános Iskola és Újreál Gimnázium
Bethlen - Általános Iskola Bethlen - Gimnázium Bethlen - Keveháza utcai telephely Bethlen - Kincskereső tagiskola
Tanáraink
Közzétételi lista
Ökoiskola

Andromeda Travel

Vida Fitness


Hírek
Szerző: @ 2009. október 13. - 22:02 :: 15281 megtekintés :: Történelem

 

 11. A görög demokrácia kialakulása és intézményei
 
 
kerettantervi köv.:
kronológia:
Kr. e. XIII. sz.,
Kr. e. 776,
Kr. e. 594,
Kr. e. 508,
Kr. e. 490,
Kr. e. 480,
Kr. e. 431–404,
Kr. e. 336–323.
személyek:
Szolón, Peiszisztratosz, Kleiszthenész,  Miltiadész, Leonidasz, Themisztoklész, Periklész,
Pheidiász, Hérodotosz, Thuküdidész,  Szókratész, Platón, Arisztotelész, Nagy Sándor.
fogalmak:
 polisz, arisztokrácia, démosz, türannisz, eklészia, esküdtbíróság, demokrácia, sztratégosz, cserépszavazás,  filozófia, hellenizmus.
topográfia:
Athén, Spárta, Olümpia, Marathón, Thermopülai-szoros,Szalamisz, Spárta, Peloponnészosz,
Makedónia, Alexandria.
 
Kr.e. II. évezred - Kréta - Knósszosz a központ, képírás (lineáris A és B),
ekehasználat, fejlett kereskedelem, városfalak 1500. k. elpusztul (Santorín vulkán kitörése)
Kr.e. XVI-XIII.sz. - Mükéné - krétai kultúra erős befolyása, tengeri kereskedelem,
hódítások, despotikus állam,király, fegyveres arisztokrácia, kézművesek, parasztok, rabszolgák
Kr.e. XII-IX. sz. a mükénéi társadalom bukása, nomád népek vándorlása, Athén
felemelkedése, kialakul a földmagántulajdon, megindul az árutermelés, vashasználat, tengeri kereskedelem állattenyésztés nagy szerepe, kétnyomásos földművelés, törzsi-nemzetségi berendezkedés, katonai demokrácia: születési arisztokrácia intézi az ügyeket, de mellette megjelenik a népgyűlés, kialakul a városállam, a polisz
Archaikus kor (Kr. 750-492.)
társadalmi, vagyoni különbségek növekedése: adósrabszolgaság, görög gyarmatosítás (iránya. Dél-Itália, Szicília pl. Tarrentum, Szürakuszai, Neapolisz, Ibériai-félsziget, Dél-Franciaország pl. Massilia, Hellészpontosz -Dardanellák, Boszporosz, Fekete-tenger partvidéke)

 
Athén
I.e. VIII-VI.sz. Theseus-féle alkotmány: három társadalmi csoport – eupatridák
(előkelők) , démiurgoszok (kézművesek), geomoroszok (földművesek), az örökletes királyság helyett arisztokratikus köztársaság: 9 arkhón, Areioszpagosz - az arisztokrácia uralmát semmi nem korlátozza
Kr.e. 621. Drakón arkhón írásba foglalja a törvényeket - túlkapások visszaszorítás
Kr.e. 594. Szolón
2. vagyon szerinti beosztás: ötszázmérősök, lovagok, zeugitészek, thészek; Ez a beosztás lett az adózás, a katonai szolgálat és a hivatalviselés alapja., megszűnik a születési arisztokrácia uralma, timokratikus (vagyonhoz kötött) alkotmány
3. Ha a városban kialakuló pártviszályban valaki egyik párthoz sem csatlakozott, megfosztották polgárjogától (tudatos politizálásra szoktatás)
4. Az Athénban tartósan megtelepülő idegeneknek polgárjogot adott
5. Kötelezte a szülőket, hogy gyermeküket valamilyen mesterségre taníttassák, ha ezt elmulasztották, a fiú nem volt köteles öregkorukban eltartani őket.
A türannisz
A démosz és az arisztokrácia harcában kr.e. 560-ra egy átmeneti állapot következett be: mind a két fél nagyjából egyenlő erős volt, még egyik "párt" sem tudja egyértelműen megragadni a hatalmat. Ekkor válik lehetővé, hogy valaki egyeduralomra törjön. Ez Peizisztratosz lesz: ő hozza létre az egyeduralmi rendszert, a türanniszt. Ő maga pedig türannosz lett.
(Peizisztratosz intézkedései: vidékre kiszálló utazó bíróságok szervezése, a tengeri kereskedelem fejlesztése, nagy építkezések, a paraszti foglalkozásokhoz kapcsolódó istenek tiszteletének felkarolása®lásd a Dionüszosz-kultuszt)
 
Kleiszthenész reformjai (kr.e. 508)
Az ő nevéhez fűződik az athéni polisz új területi felosztása: 10 phűlét szervez. 1 phűlébe három, egymással nem összefüggő rész tartozott: 1. tengerparti rész; 2. városi rész; 3. belső rész. Ezzel a felosztással minden phűlében többségbe került az iparos-kereskedő réteg (azaz a démosz) az arisztokráciával szemben.Minden phűlé 50-50 tagot delegálhatott az ún. 500-ak tanácsába. (búlé),
egyéb reformjai:
-a cserépszavazás bevezetése: évente megkérdezték a népet, nincs-e olyan politikus, aki türanniszra törve veszélyeztetné az állam berendezkedését.
-évente phűlénként egy-egy sztratégoszt (hadvezért) választottak
-az állam legfőbb hatalmi szervévé a népgyűlést(ekklézsia) tette.
A démosz és az arisztokrácia harcában végül a démosz "győz", és ez a folyamat torkollik majd a tulajdonképpeni klasszikus görög demokráciába
 
Klasszikus kor (Kr. e 492-338.)
Kr.e. 490., 480. perzsa támadások - Themisztoklész és Ariszteidész hatalmi harca
Kr.e. 478. Spárta kiválása után Athén létrehozta a perzsa-ellenes déloszi szövetséget
Kr.e. 462. a Spárta-barát arisztokrácia külpolitikai kudarca után a démosz végleg átveszi a vezetést, megszűnik az Areioszpagosz ellenőrző jogköre
 
Kr.e. V. sz. a demokrácia fénykora (Periklész)
A perzsa háborúk után a görög poliszokban a gazdaság dinamikusan fejlődött, a kor legjelentősebb gazdasági központja Athén lett.
Gazdaság: klasszikus árutermelő rabszolgaság, szakosodott ipar, árutermelés, pénzügyletek.
A gazdasági élet két vezető ága az ipar és a kereskedelem lett, a mezőgazdaság kisparaszti birtokokon folyt.
 Az athéni társadalom 3 nagy csoportra oszlott:
1. Rabszolgák: hadifoglyokból kerültek ki. Jognélküliség jellemezte őket, gazdájuk tulajdonát képezték. Általában a kézműiparban, ill. bányákban dolgoztak. A rabszolga munkája szerves részét képezte a termelésnek, de a meghatározó még mindig a szabadok munkája volt.
2. Metoikoszok=bevándorolt szabad idegenek. Ők politikai jogokkal nem rendelkeztek, földbirtokot nem vásárolhattak, de gazdasági tevékenységgel foglalkozhattak.
3. Teljes jogú athéni polgárok: politikai szereplésük 20 éves korukban kezdődött. Választók és választhatók voltak, 30 éves koruktól különböző tisztségeket viselhettek. Hadkötelezettségük 60 éves korukig tartott. A közéleti funkciót betöltő polgár napidíjat kapott, hogy a politikában való részvétele ne jelentsen számára megélhetési gondokat
Állam:
 
A demokrácia tiszta formájában mindössze 58 évig állt fenn (Kr.e. 462-404).
Az államhatalom legfőbb szerve a népgyűlés volt. Ez döntött az állam minden bel-és külpolitikai kérdésében, ellenőrizte az összes állami hivatalt, ez töltötte be a legfelső bíróság funkcióját.
Kb. 30-40 000 teljes jogú athéni polgár volt. Ők vehettek részt a népgyűléseken. Az egyes népgyűlések közötti időben az ügyeket az 500-ak tanácsa intézte, amely minden munkanapon összeült, és a népgyűlésnek tartozott felelősséggel. Feladata volt a népgyűlés számára a napirendet és a határozati javaslatokat előkészíteni, gondoskodott a határozatok végrehajtásáról. Az 500-ak tanácsába minden phűlé 50-50 tagot küldött.
A legfelső bírói szerv az esküdtszék volt, amelynek 6000 tagját (minden phűléből 600 fő) 1 évre választották sorsolással (megbízásuk 1 napra szólt, és ezért napidíjat kaptak!). Ők foglalkoztak a fellebbezési ügyekkel, megvizsgálták a leendő tisztviselők alkalmasságát, ítéletet hoztak politikai perekben.
Arkhónokat bármely vagyoni csoportba tartozó közül lehetett választani. Alkalmasságukat az esküdtszék vizsgálta.
Egyazon tisztséget egy polgár csak egyszer viselhetett életében, ami a demokrácia szempontjából nem kívánatos személyi hatalom kifejlődésének állta útját.
A legnagyobb tekintélye a 10, egy évre választott sztratégosznak volt. Ezt a hivatalt választás útján lehetett betölteni, és a nép bizalmát élvező sztratégoszt nyílt szavazással évről-évre újraválaszthatták (Periklész pl. 15 éven át volt sztratégosz).
A polgárok együttesen voltak az állam irányítói.
 
A demokrácia értékelése: a teljes jogú athéni polgároknak a rendszer teljes körű demokráciát biztosított, a metoikoszok, a nők, a rabszolgák ki voltak zárva a politikai jogok gyakorlásából.
 
Kr.e. 431-409. peloponésszoszi háború, Athén veresége Spártával szemben
- a poliszrendszer válságba kerül (paraszti kisbirtokok, kis műhelyek tönkremenetele, a zsoldoskatonák pusztításai, politikai egyenlőség látszattá válik, rabszolgák tömege nő, helyzetük rosszabbodik, harc a poliszok között a rabszolga-utánpótlásért és a piacokért)