A 19-20. század fordulójának Magyarországában külön színfoltot adtak a szellemi életnek a kávéházak, melyek többsége már ekkor több évtizedes múltra tekinthetett vissza ( pl. : Pilvax ). Külön kultúráról is beszélhetünk esetükben. Nemcsak a kávé fogyasztásának esztétikus és hangulatos légkörét jelentették, hanem számos szellemi vita, irodalmi alkotás vagy éppen az újságírás legújabb témáinak és formáinak ihlető helyei voltak. Sőt ! Témaként is szolgált ez a külön kis világ több író, költő vagy éppen színpadi szerző számára, s nem egy slágerré vált dal, dalmű részlete is innen nyerte színét, „zamatát” – csakúgy, mint az itt fogyasztott gőzölgő kávé. Szinte minden foglalkozás, csoport, társadalmi réteg megtalálta a neki való helyet, akár a Belvárosban ( pl. : Central, New York , Japán ), akár a külsőbb kerületek központjaiban, és persze Budán is ( pl. : Hadik ).
Az immár világvárosi rangra emelkedett Budapesten kívül számos vidéki város is büszkélkedhetett ( pl. Szeged, Kecskemét, Kolozsvár ), s bár követték a példaként álló fővárosi helyeket, mégis egyéni vonásokat is hoztak a helyi kulturális életbe.
A humán csoporttal e témát is feldolgoztuk irodalomi óráinkon, több írói és költői nemzedékkel példázva, alkotásokon keresztül is elemezve ennek a sajátos világnak alakulását, és mai újbóli virágzását. Na, persze, a szemléltetés itt is fontos és jobban is érthető egy-egy témakör és mű, ha átélésre is van mód. Mi a Hadik Kávéházban éltük át ezt… ajánljuk másoknak is !