A kisérettségi vizsga leírása
|
Írásbeli vizsga
180 perc
|
Szóbeli vizsga
15 perc
|
|
Egyszerű, rövid választ igénylő feladatok megoldása
|
Szöveges (kifejtendő) feladatok megoldása
|
Egy problémaközpontú tétel kifejtése
|
|
45 pont
|
45 pont
|
60 pont
|
Írásbeli vizsga
Az írásbeli vizsgán a jelölteknek egy központi feladatsort kell megoldaniuk. A vizsgázó a rendelkezésére álló időt tetszése szerint oszthatja meg az egyes feladatok között és megoldásuk sorrendjét is meghatározhatja.
Vizsgázónként szükséges segédeszköz a történelmi atlasz, amelyről a vizsgázó gondoskodik; továbbá vizsgacsoportonként három példány Magyar helyesírási szótár, amelyet a vizsgáztató intézmény biztosít.
A feladatsor jellemzői
Egyszerű, rövid választ igénylő feladatok
Az egyszerű, rövid választ igénylő feladatsor kb. 6-12 feladatból áll. Egy-egy feladat több részfeladatot is tartalmazhat.
|
Példák a lehetséges feladattípusokra
|
|
1. Információkeresés források (szöveges, képi) segítségével
|
|
2. Források alapján egyszerű következtetések megfogalmazása
|
|
3. Különböző típusú (szöveges, képi, diagram) forrásból származó információk összevetése
|
|
4. Megadott szempontok szerinti fogalmak gyűjtése forrásokból
|
|
5. Fogalmak azonosítása, hozzárendelése egy korhoz vagy egy államhoz
|
|
6. Térképekről információk gyűjtése
|
|
7. Térképek alapján egyszerű következtetések megfogalmazása
|
|
8. Helyszínek azonosítása térképatlasz segítségével
|
|
9. Célok és következmények megkülönböztetése
|
|
10. Ok-okozati összefüggés felismerése, megkülönböztetése
|
|
11. Következtetések megfogalmazása események, folyamatok, jelenségek, döntések következményeiről
|
|
Lehetséges feladattípusok csak emelt szinten
|
|
|
1. Források egy-egy részletének összehasonlítása, a különbségek okainak értelmezése
|
|
|
2. Megadott szempontok szerinti fogalmak gyűjtése forrásokból, következtetések levonása
|
|
|
3. Fogalmak magyarázata, hozzárendelése korhoz, területhez
|
|
|
4. Térképekről információ gyűjtése, következtetések levonása
|
|
|
5. Események közötti sorrendiség megállapítása
|
|
|
6. Különböző jellegű folyamatok és eseménysorozatok közötti kapcsolatok megtalálása
|
|
Szöveges (kifejtendő) feladatok
A feladatsor kétféle típusú kifejtendő feladatot tartalmaz:
|
|
Középszint
|
Emelt szint
|
|
Szöveges, problémamegoldó (rövidebb) feladat
|
Forrás (szöveges, képi stb.) segítségével kell néhány mondatban, 10–12 sorban (kb. 70–90 szóban) megoldani a kitűzött feladatot.
|
E feladatoknál általában valamilyen forrás (szöveges, képi) felhasználásával kell néhány mondatban, 12–14 sorban (kb. 90–110 szóban) megoldani a kitűzött feladatot.
|
|
Szöveges, elemző (hosszabb) feladat
|
Forrás (szöveges, képi stb.) segítségével kell 25–30 soros szerkesztett szövegben (kb. 150–160 szóban) megoldani a feladatot.
|
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy forrásanyag segítségével vagy anélkül kell 30–40 soros szerkesztett szövegben (kb. 160–180 szóban) megoldani a feladatot.
|
A feladatsor öt problémamegoldó feladatot (melyek közül kettő egyetemes, három magyar történelemmel kapcsolatos) és három elemző feladatot (melyek mindegyike a magyar történelemmel kapcsolatos) tartalmaz.
Korszakok:
|
1.
|
Egy ókori, középkori egyetemes történelmi anyag
|
|
2.
|
Egy egyetemes történelmi anyag (XVIII –XIX. század)
|
|
3.
|
Egy középkori magyar történelmi anyag
|
|
4.
|
Egy kora újkori magyar történelmi anyag
|
|
5.
|
Egy XVIII-XIX. századi magyar történelmi anyag
|
Például:
A következő feladatok közül összesen hármat kell kidolgoznia.
Az alábbi szabályok alapján kell választania:
Kidolgozandó:
egy, az egyetemes történelemre vonatkozó feladat,
kettő, a magyar történelemre vonatkozó, egy rövid és egy hosszú, különböző korszakokra vonatkozó feladat.
|
|
Sorszám
|
Korszakok, témák
|
A feladat
|
|
Egyetemes
történelem
|
13.
|
Ókori keleti vallások
|
rövid
|
|
|
14.
|
A felvilágosult abszolutizmus
|
rövid
|
|
Magyar
történelem
|
15.
|
Tatárjárás
|
rövid
|
|
|
16.
|
Magyar társadalom az Árpád-korban
|
hosszú
|
|
|
17.
|
Nemzetiségek Erdélyben
|
rövid
|
|
|
18.
|
A reformáció Magyarországon
|
hosszú
|
|
|
19.
|
A rendi dualizmus
|
rövid
|
|
|
20.
|
Rákóczi-szabadságharc
|
hosszú
|
A szöveges (kifejtendő) feladatok közül a feladatlap emelt szinten 10 feladatot fog tartalmazni. Ezekből kell a tanulónak kiválasztania emelt szinten négyet, amelyet kidolgoz. Az öt korszak közül kell négyet kiválasztania, és mind a négy kiválasztott korszakból meg kell oldania az egyik feladatot úgy, hogy azok közül kettő rövidebb (A) és a kettő hosszabb (B) legyen.
Értékelés
Problémamegoldó (kisesszé):
Feladatmegértés 4
Tájékozódás térben és időben 4
Szaknyelv alkalmazása 4
Források használata 4
Eseményeket alakító tényezők feltárása 6
Megszerkesztettség, nyelvhelyesség 2
Összpontszám 24
Osztószám 2
Vizsgapont 12
A hosszú, szöveges feladat általános javítási szempontjai:
|
Szempontok
|
Pontszám
|
|
Közép-szint
|
Emelt szint
|
|
A feladat megértése:
· A vizsgázó megértette-e a feladatban felvetett problémát?
· A feladatban kijelölt tárgyat elemzi-e?
· A vizsgázó válasza túlnyomó részében a probléma elemzésére irányul-e?
· Tudja-e tartani a témát?
|
4
|
3
|
|
Kompetenciák szerint:
· A források feldolgozása során a vizsgázó: összegyűjtötte-e a forrásban megtalálható információk egy részét / nagy részét;
· felismerte és megnevezte-e a forrás által illusztrált vagy képviselt történelmi jelenséget;
· be tudta-e építeni válaszába saját ismereteit, azokat összefüggésbe hozta-e a forrással;
· levont-e következtetéseket a forrás történelmi hátterére, keletkezésének körülményeire vonatkozóan (amennyiben a feladat ezt megkövetelte)?
|
12
|
9
|
|
· A válasz kifejtéséhez használta-e a vizsgázó a korszakra és a témára vonatkozó történelmi szakszókincset, fogalmi hálót?
· A téma kifejtése során helyesen használta-e a történelmi fogalmakat?
|
|
· A válaszadás során az elemzését az időbeli sorrendiséget és a térbeli viszonyaikat figyelembe véve mutatja-e be?
|
|
· Az Eseményeket alakító tényezők között rámutat-e a történelmi események okaira, következményeire, általában több okot, következményt tud-e felsorolni?
· Történelmi személyiségek bemutatásakor: rendelkezett-e a vizsgázó a történelmi személyiség bemutatásához szükséges ismeretekkel?
· Jól emelte-e ki elemzésében a lényeget?
|
|
Megszerkesztettség, nyelvhelyesség:
· Az ún. szöveges, kifejtendő feladatokra adott válaszoknál követelmény a szerkesztett szöveg. E szempontból tehát nem értékelhető az egymással nem összefüggő szavakból (vázlatszerűen) elkészített válasz.
· Mivel a feladatok elemzést igényelnek, alapvető elvárás, hogy a vizsgázó gondolatmenete követhető, logikus és összefüggő legyen.
· Fontos szempont az is, hogy a válasz szerkezete feleljen meg a feladat által megkövetelt gondolatmenetnek. A fogalmazás nyelvhasználata (mondatszerkesztése, helyesírása) megfelel-e az érettségi dolgozatokban általánosan elvárt szintnek.
|
5
|
4
|
Szóbeli vizsga
A jelölt vázlatot készíthet és felelete közben használhatja.
A tételt a vizsgázónak önállóan kell kifejtenie. Közbekérdezni csak akkor lehet, ha teljesen helytelen úton indult el vagy nyilvánvaló, hogy elakadt. (Ez esetben segítő kérdést lehet feltenni, amennyiben az a felelési időbe még belefér.)
Értékelés
Az értékelés az egyes tételekhez - az alábbi szempontok alapján készített – javítási útmutató alapján történik:
|
A feladat megértése, tématartás, a lényeg kiemelése
|
12 pont
|
|
Világosság, nyelvhelyesség, a felelet felépítettsége
|
6 pont
|
|
Források használata és értékelése
|
12 pont
|
|
A szaknyelv alkalmazása
|
6 pont
|
|
Tájékozódás térben és időben
|
6 pont
|
|
Az eseményeket alakító tényezők feltárása, történelmi események és jelenségek problémaközpontú bemutatása
|
18 pont
|