|
Kisérettségi témakörök
|
|
|
|
|
1. Az ókor és kultúrája
|
|
|
|
|
|
|
1.1 Vallás és kultúra az ókori Keleten
|
Az egyistenhit és a többistenhit megkülönböztetése és civilizációhoz rendelése.
A zsidó vallás főbb jellemzői.
Az egyes civilizációk jellegzetes kulturális emlékeinek azonosítása.
|
Egy folyam menti civilizáció jellemzői (pl. Egyiptom, Kína).
Az egyistenhit a zsidó vallásban.
|
|
1.2 A demokrácia kialakulása Athénban
|
A spártai állam.
Az athéni demokrácia intézményei, működése.
|
Az athéni demokrácia kialakulásának folyamata.
|
|
1.3 A görög hitvilág, művészet, tudomány
|
A görög hitvilág néhány jellemző vonása (pl. többistenhit, halhatatlan istenek), a legfontosabb istenek nevének ismerete.
A klasszikus kor és a hellenizmus kimagasló kulturális emlékeinek azonosítása.
A görög tudomány egyes területeinek (történetírás, orvoslás, matematika, filozófia) megnevezése egy-egy alkotó hozzárendelésével.
|
A görög tudomány és filozófia főbb alkotói, gondolataik elemzése források alapján (pl. Thalész, Püthagórász, Hérakleitosz, Platón, Arisztotelész, Thuküdidész).
|
|
1.4 A római köztársaság virágkora és válsága, az egyeduralom kialakítása
|
A pun háborúk társadalmi és politikai következményei.
Augustus principátusának jellemző
vonásai korabeli források alapján.
|
A római köztársaság kormányzati rendszere (pl. a szenátus, a magistrátusok, a néptribunusi tisztség, a népgyűlés).
|
|
1.5 A római hitvilág, művészet, tudomány
|
A római művészet kiemelkedő építészeti alkotásainak felismerése, az épületek funkciójának megnevezése.
A római civilizáció pannóniai emlékei.
|
A római hitvilág sajátosságai, és néhány római isten ismerete.
A retorika, a történetírás és a természettudomány egy-egy jelentős alkotója gondolatának elemzése források alapján (pl. Cicero, Livius, Tacitus, id. Plinius).
|
|
1.6 A kereszténység kialakulása és elterjedése
|
A kereszténység főbb tanításai
újszövetségi források alapján.
A keresztény egyház történetének jelentősebb személyiségei.
|
A páli fordulat, az első keresztény gyülekezetek.
A keresztény egyház történetének néhány állomása az ókorban (pl. üldöztetés, milánói ediktum, niceai zsinat).
|
|
1.7 A népvándorlás, az antik civilizáció felbomlása
|
|
A népvándorlás legfontosabb mozzanatainak és résztvevőinek ismerete, térbeli elhelyezése (pl. germánok, hunok).
A Római Birodalom kettéosztása, a Nyugat-római Birodalom bukás.
|
|
|
|
|
|
|
2. A középkor
|
|
|
|
|
|
|
2.1 A feudális társadalmi és gazdasági rend jellemzői
|
A középkori uradalom jellemző vonásai (pl. vár, majorság, jobbágytelek).
A mezőgazdasági technika fejlődésének néhány jellemző mozzanata a X-XI. században. A hűbériség jellemző vonásai.
|
A Frank Birodalom történetének főbb állomásai (pl. Poitiers, Verdun).
|
|
2.2 A nyugati és keleti kereszténység eltérő fejlődése
|
Az egyház szerepe a középkori művelődésben és a mindennapokban.
Az ortodox és a nyugati kereszténység elterjedése.
Az egyházszakadás.
|
A legfontosabb szerzetesrendek jellemzői (pl. bencések, ferencesek).
Az ortodox és a nyugati kereszténység elterjedése és főbb jellemzői (pl. önálló nemzeti egyházak, eltérő liturgia és egyházművészet).
|
|
2.3 Az iszlám vallás és az arab világ
|
Az iszlám vallás kialakulása és főbb tanításai.
|
Az arab hódítás, az iszlám elterjesztésének fontosabb szakaszai (pl. 635 Damaszkusz, 732 Poitiers).
|
|
2.4 A középkori városok
|
Egy középkori város jellemzőinek bemutatása.
A középkori céhes ipar bemutatása.
|
A legfontosabb városi kiváltságok elemzése (pl. vásártartás, önkormányzat).
A céhek kialakulásának okai.
A középkori távolsági kereskedelem két útvonalának összehasonlítása (Hanza, Levante).
|
|
2.5 Művelődés és mindennapok a középkorban
|
A romanika és a gótika stílusjegyeinek felismerése konkrét műalkotásokon vagy ábrán. A lovagi kultúra és értékrend néhány elemének ismerete.
|
Híres egyetemek Nyugat- és Közép-Európában (pl. Párizs, Oxford, Prága), az egyetemi oktatás jellemzői, a skolasztika (Aquinói Szent Tamás).
|
|
2.6 A humanizmus és a reneszánsz Itáliában
|
Néhány itáliai reneszánsz műalkotás azonosítása, alkotójának megnevezése.
A humanizmusra és a reneszánszra jellemző jegyek elemzése források alapján.
|
A humanizmus és a reneszánsz jellemzői (pl. emberközpontúság, antik embereszmény) és fontosabb itáliai képviselői (pl. Petrarca, Machiavelli és Raffaello).
|
|
2.7 Az angol és a francia rendi állam működése
|
A rendi állam működésének értelmezése forrás vagy ábra alapján.
|
A rendi állam kialakulása Angliában és Franciaországban.
|
|
2.8 Az Oszmán Birodalom terjeszkedése
|
Az Oszmán Birodalom katonai rendszerének jellemző vonásai, források alapján.
Az oszmán hódítás irányai, legfontosabb állomásai a XIV-XVI. században.
|
Az Oszmán Birodalom jellemző vonásai és társadalmi háttere (pl. szolgálati birtok, szpáhi, gyermekadó, janicsár).
Az európai államok és az Oszmán Birodalom kapcsolatának alakulása a XV-XVI. században (pl. balkáni országok, Franciaország).
|
|
|
|
|
|
3. A középkori magyar állam megteremtése és virágkora
|
|
|
|
|
|
3.1 A magyar nép őstörténete és vándorlása
|
A magyar nép kialakulásának legfontosabb állomásai, a nyelvészeti, régészeti és néprajzi bizonyítékok jelentősége.
A magyar nép vándorlása térkép alapján.
|
A vándorló magyarság képe a korabeli forrásokban (pl. arab és bizánci források).
A magyar őstörténet néhány vitatott kérdése (pl. eredet, őshaza).
|
|
3.2 A honfoglalástól az államalapításig
|
A honfoglalás.
A honfoglaló magyarság társadalma és életmódja, források alapján.
|
A kalandozó magyarok képe a korabeli forrásokban.
|
|
3.3 Géza fejedelem és István király műve
|
Géza fejedelemsége.
Szent István államszervező tevékenysége.
Szent István egyházszervező tevékenysége korabeli források tükrében.
|
Társadalmi viszonyok elemzése források alapján.
|
|
3.4 Az Árpád-kor jelentős uralkodói (Szent László, Könyves Kálmán, II. András, IV. Béla)
|
Az új rend megszilárdulása Szent László
és Könyves Kálmán idején. A tatárjárás és következményei.
|
II. András és az új berendezkedés.
|
|
3.5 Az Árpád-kori kultúra
|
|
Elbeszélő forrástípusok ismerete és konkrét példákhoz rendelése (gesta, krónika, legenda).
Jelentős Árpád-kori művészeti emlékek felismerése.
|
|
3.6 Társadalmi és gazdasági változások Károly Róbert, Nagy Lajos, Luxemburgi Zsigmond idején
|
Károly Róbert gazdasági reformjai. A magyar városfejlődés sajátosságai az Anjouk és Zsigmond korában.
|
Nagy Lajos törvényei és az Anjou-kori társadalom.
Zsigmond király külpolitikája (pl. a nyugati egyházszakadás megszüntetése, a huszita kérdés kezelése, oszmánok elleni védekezés).
|
|
3.7 A Hunyadiak
|
Hunyadi János harcai a török ellen: Mátyás király uralkodói portréja intézkedései alapján.
|
Mátyás király külpolitikája.
|
|
3.8 Kultúra és művelődés
|
Jelentős Árpád- és Anjou-kori művészeti emlékek felismerése. Mátyás király és a reneszánsz.
|
A Mátyás korabeli legfontosabb elbeszélő forrásoknak megadott szempontok szerinti elemzése (pl. Thuróczy, Bonfini, Galeotto).
|
|
|
|
|
|
4. Szellemi, társadalmi és politikai változások az újkorban
|
|
|
|
|
|
4.1 A nagy földrajzi felfedezések és következményei
|
A nagy földrajzi felfedezések legfontosabb állomásai térkép alapján.
A földrajzi felfedezések legfontosabb következményei.
|
Az Európán kívüli civilizációk hatása Európára, és a gyarmatosítás következményei.
A kapitalista világgazdasági rendszer kialakulásának kezdetei, a legfőbb társadalmi és gazdasági folyamatok a XVI-XVII. században Nyugat-Európában.
|
|
4.2 Reformáció és katolikus megújulás
|
A reformáció főbb irányzatai források alapján (lutheránus, kálvinista).
A katolikus megújulás, az ellenreformáció kibontakozása.
A barokk stílus jellemzői források alapján.
|
A reformáció előzményei, irányzatai (pl. anabaptizmus, antitrinitarizmus) elterjedése.
Nagyhatalmi konfliktusok és vallási ellentétek a koraújkori Európában (pl. francia-Habsburg vetélkedés, harmincéves háború).
|
|
4.3 A parlamentáris monarchia megszületése Angliában
|
A parlamentáris monarchia főbb jellemzői.
Az alkotmányos monarchia működése.
|
Az angol abszolutizmus összevetése kontinentális abszolutizmusokkal (pl. spanyol Habsburgok).
Az angolszász kapitalizálódás, a polgári fejlődés és a mindennapi élet a kora újkori Angliában.
|
|
4.4 A tudományos világkép átalakulása, a felvilágosodás
|
A felvilágosodás legjelentősebb gondolatai és főbb képviselői források alapján.
|
Az új világszemlélet kialakulása (pl. racionalizmus), az újkori természettudományok (pl. mechanika, newtoni fizika) és társadalomtudományok (pl. társadalmi szerződés, államelmélet) kibontakozása.
|
|
4.5 A felvilágosult abszolutizmus Ausztriában és Poroszországban
|
A felvilágosult abszolutizmus jellemző vonásai.
|
Nagyhatalmi erőviszonyok, az európai egyensúly a XVIII. században.
|
|
|
|
|
|
5. Magyarország függetlenségi harcai és újjászerveződése a Habsburg Birodalomban
|
|
|
|
|
|
5.1 A mohácsi csata és az ország három részre szakadása
|
A középkori magyar állam hanyatlása és bukása.
Az ország három részre szakadása.
Végvári küzdelmek.
|
Összetartó erők a három országrészben (gazdaság, vallás).
A rendi és vallási törekvések összekapcsolódása a Bocskai-féle szabadságharcban.
|
|
5.2 Az Erdélyi Fejedelemség virágkora
|
Bethlen Gábor kül- és belpolitikája.
Gazdaság és kultúra Erdély aranykora idején.
|
Erdély helyzete, lehetőségei és korlátai (pl. relatív önállóság, ütközőállam).
Erdély sajátos etnikai és vallási helyzete (három nemzet, vallási tolerancia stb.).
|
|
5.3 A török kiűzése és a Rákóczi-szabadságharc
|
A török kiűzése.
A Rákóczi-szabadságharc kitörésének okai.
Kölcsönös engedmények a szatmári békében.
|
A török kiűzésének kérdései és Zrínyi Miklós.
Célok és lehetőségek a Rákóczi-szabadságharcban (pl. nemesi konföderáció, nemzetközi feltételek).
|
|
5.4 Demográfiai, nemzetiségi, társadalmi és gazdasági változások
|
Demográfiai változások, a nemzetiségi arányok átalakulása Magyarországon a XVIII. században.
A hazai mezőgazdaság és ipar jellemzői a XVIII. században. Mária Terézia és II. József.
|
Magyarország a Habsburg birodalomban (Pragmatica Sanctio, rendi dualizmus).
|
|
5.5 Művelődés, egyházak, iskolák
|
A hazai reformáció és a barokk kultúra kiemelkedő alakjai és alkotásai.
|
Az állami oktatáspolitika megjelenése, főbb intézkedései.
|
|
|
|
|
|
6. A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon
|
|
|
|
|
|
6.1 A reformmozgalom kibontakozása, a polgárosodás fő kérdései
|
A reformkor fő kérdéseinek bemutatása. Széchenyi és Kossuth reformprogramja.
|
A reformkor politikai irányzatainak jellemzése és elemzése (pl. centralisták, fontolva haladók).
A rendi országgyűlés és a megyerendszer működése.
|
|
6.2 Az átalakuló társadalom és életformák,
új elemek a gazdasági életben
|
A magyar társadalom rétegződése és életformái.
A gazdasági átalakulás lényegi elemei.
|
A gazdasági átalakulás jellemzése és elemzése.
Társadalmi rétegek és alkalmazkodásuk a változó világhoz.
Életmód és mentalitás a reformkorban.
|
|
6.3 A reformkori művelődés, kultúra
|
A nemzeti ébredés. A korszak meghatározó művészeti alkotásai.
|
A nemzeti ébredés jellemzői a Magyarországon élő népek körében.
|
|
6.4 A forradalom és szabadságharc nemzetközi keretei
|
|
A 48-as forradalmi mozgalmak célkitűzéseinek összevetése (pl. polgári átalakulás, nemzetállam).
Nagyhatalmi elképzelések Közép-Európa szerepéről.
A német, az olasz és az ausztriai mozgalmak hatása a magyar szabadságharcra.
|
|
6.5 A pozsonyi országgyűlés, a pesti forradalom és az áprilisi törvények
|
A pesti forradalom eseményeinek bemutatása.
Az áprilisi törvények jelentősége és fontosabb pontjainak elemzése.
|
Az áprilisi törvények társadalmi, politikai és közjogi szempontú elemzése. 1848 Magyarországának politikai irányzatai.
|
|
6.6 A nemzetiségek mozgalmai
|
|
A nemzetiségi és a magyar politikai vezetők elgondolásai, törekvései (pl. karlócai gyűlés, államnemzet, autonómia).
Egy nemzetiségi konfliktus elemzése, bemutatása.
Nemzetiségi törekvések a Habsburg birodalomban.
|
|
6.7 A szabadságharc legfontosabb csatái; a Függetlenségi Nyilatkozat; a szabadságharc veresége
és a megtorlás
|
A főbb hadjáratok, a katonai erőviszonyok bemutatása.
A Függetlenségi Nyilatkozat megszületésének politikai körülményei.
A vereség okai, a megtorlás formái.
|
A főbb hadjáratok, a katonai erőviszonyok jellemzői, a meghatározó jelentőségű csaták ismerete (pl. Buda, Temesvár).
Ausztria és Magyarország közjogi viszonyának alakulása.
|
|
|
|
|
|
7. A polgári átalakulás, a nemzetállamok és az imperializmus kora
|
|
|
|
|
|
7.1 Az Egyesült Államok létrejötte és az USA alkotmánya
|
|
A függetlenségi háború előzményei (pl. bostoni teadélután, Első Kontinentális Kongresszus). A legfontosabb állam- és alkotmányjogi fogalmak.
Alkotmánybíróság, a szövetségi- és a tagállamok viszonya.
|
|
7.2 A francia polgári forradalom politikai irányzatai, az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata
|
Az egyes politikai irányzatok főbb jellemzőinek felismerése.
Az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozatának alapkérdései.
|
A főbb irányzatok (pl. alkotmányos monarchisták, girondiak), valamint képviselőik társadalmi és politikai elképzeléseinek összehasonlítása.
A forradalomhoz kapcsolódó viták, eltérő értelmezések.
Az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozatának elemzése.
|
|
7.3 A napóleoni háborúk és a Szent Szövetség Európája
|
|
A napóleoni háborúk meghatározó személyei (pl. Napóleon, Kutuzov, Nelson, Bernadott).
A napóleoni állam jellemzői.
A nagyhatalmi érdekek ütközései a háború és a békekötés során.
|
|
7.4 A XIX. század eszméi
|
A korszak főbb eszmeáramlatainak (liberalizmus, nacionalizmus, konzervativizmus és szocializmus) jellemzői források alapján.
|
A korszak uralkodó eszméihez kapcsolódó politikai mozgalmak (pl. spanyol liberálisok, ifjú Itália). Az alapvető eszmeáramlatok módosulásai a század folyamán.
|
|
7.5 Az ipari forradalom és következményei
|
Az ipari forradalom legjelentősebb területei (könnyűipar, nehézipar, közlekedés) és néhány találmánya.
Az ipari forradalom hatása a gazdaságra, a környezetre és az emberre.
|
Az ipari forradalom eredményeinek (pl. városiasodás, demográfiai robbanás) kibontakozása és egymásra hatása.
Az ipari forradalom teremtette ellentmondások (pl. környezetszennyezés, életmódváltozás, a nyomor kérdése).
|