15. A Hunyadiak harcai
Hunyadi János harcai a török ellen:
– a hosszú hadjárat és a várnai csatavesztés,
– a rigómezei vereség és a nándorfehérvári győzelem.
Hunyadi Mátyás:
– család, személyes tulajdonságok,
– Mátyás állama: szakszerűsödő hivatalnokszervezet, növekvő adók,
– a zsoldoshadsereg; aktív védelem a török ellen.
emelt
Mátyás külpolitikája:
– törökellenes politika – aktív védelem, második végvárrendszer,
– cseh és osztrák háborúk – sikertelen kísérlet a császári cím megszerzésére,
– a hódító politika háttere: zsoldossereg és adók.
Hunyadi János /14o7 k.-1456/ felemelkedése
- Havasalföldről betelepült román bojár családból –, apja Vajk (török)
- apja - Zsigmond vitéze, Vajdahunyadvárt
- fiatalon apród, familiáris , Zsigmond udvarában vitéz, - itáliai és huszita hadművészet megismerése:gyalogság, tüzérség szerepe, szekérvár
- H. Albert idején Szendrő környékén a török elleni harcokban tűnt ki - 1439. szörényi bán
- I. Ulászló oldalára állt - jutalmul - erdélyi vajda, nándorfehérvári kapitány, temesi ispán - déli határvédelem
a legnagyobb bárók egyike
harcai
1. 1442. márc. Mezid bég fosztogatása Erdélyben - először vereség - új sereget gyűjtött hadicsel - egy vitéze Kamonyai Simon páncélt cserélt vele, a főerők rá – Hunyadi oldalról –Mezib bég és fia is elesett Nagyszebennél, rabok kiszabadítása
- nyár - az európai /Rumélia/ beglerbég Erdély elfoglalása a célja, 4o-5o ooo-es, Hunyadi körbehordoztatja Erdélyben a véres kardot (Vaskapunál, Törcsvári-szoros) – magyar, székelyek 9ooo török halott, 5ooo fogságba – óriási visszhang
- a király lelkes, a pápa keresztes hadjáratot hirdetett,
2. 1443. ősze - hosszú vagy téli hadjárat
- célja Drinápoly, a török bir. európai központjának elfoglalása, a török kiűzése Európából
- 35 ooo -es magyar + lengyel+ délszláv - huszita szekérvárakkal - 2ooo km ellenséges területen, 4 hónap, csak a balkáni hágókon állítják meg- jeges hágók,
3. végre európai összefogás - pápai küldött, Cesarini - a pápa, Velence, Bizánc segítséget ígér
- a szultán békét kért - Brankovics Györgyön keresztül - az felajánlotta Mo.-i birtokait Hunyadinak – visszaadja Szerbiát, 1oo ooo arany hadisarc
-1444. drinápolyi béke - 1o év - a királyt félretájékoztatták, Szegeden esküt a békére, aztán indulnak – Cesarini Hunyadit feloldotta a pogánynak tett eskü alól
1444. szept. újabb hadjárat - várnai vereség
- az Al-Duna mellett a szövetséges hajóhaddal egyesülni, a genovaiak, velenceiek igérete, nem engedik át a törököt
- Vidin, Nikápoly bevétele- Várna
- a szultán vissza tud térni Európába /a genovaiak fejenként 1 aranyért átszállítják a törököket/
1444. nov. várnai csata - kis sereg - 2o ooo, - 2x-es túlerő
- Hunyadi hadvezéri tehetsége, szétverte a lovasságot
- Ulászló meggondolatlan támadása lengyel vitézeivel a janicsárok ellen - ismét király nélkül
Hunyadi kormányzósága
1445. országgyűlés – V. Lászlót /144o-1457/ ,de III. Frigyes sem a gyereket, sem a Szent Koronát nem adta ki
- a király hazatértéig 7 főkapitányra – nem vált be
1446. Hunyadit kormányzóvá /1446-52/
- az ország legnagyobb birtokosa - 28 vár, 57 mezőváros , 1ooo falu, 4 millió hold
- familiárisai és magánhadserege (cseh. lengyel zsoldosok) kb. 1o ooo
feladata
- az ország belső rendjének helyreállítása - királyi jövedelmek beszedése, várak vissza,
- kevés eredmény - Felvidéken Giskra cseh husziták külön fejedelemséget –III. Frigyes, Cilleiek kezén Ny-i területek
4. - újabb török elleni támadó hadjárat 1448. - 35 ooo-es sereg – ebből 2o ooo nehézlovas + az albán Szkander bég felajánlkozása, 8oo harci szekér, tüzérség
- Brankovics megakadályozta az albánokkal való egyesülést, elárulta a töröknek (neheztelt a drinápolyi béke megszegése miatt)
- Murád 8o ooo-es seregével Rigómezőnél 2 napos csata,
vereség
köv. lemond az offenzív politikáról - de eredmény- Szerbia függetlenségének helyreállítása, Bosznia, Havasalföld magyar orientációja
1452. III. Frigyes kiadta V. Lászlót , 13 éves
Hunyadi lemondott, de főkapitány - királyi hadsereg, királyi jövedelmek a kezében - V. László Prágában maradt
- 1453. II. Mohamed Konstantinápoly elfoglalása –- tovább Mo. ellen - a készülődés hírére a pápa keresztes hadjáratot
1456. Nándorfehérvár
- 1456. máj. - júl.elejére - Nándorfehérvár – II. Mohamed – 7o ooo-es sereg, 2oo hajó
- Duna-Száva - Duna jobb partján – ostromágyúkkal egy hétig lövi
- Nándorfehérvár kapitánya Hunyadi sógora - Szilágyi Mihály 5ooo
- júl. 14. Hunyadi - 12 ooo katona (csak 3 báró vele)+ 15-3o ooo keresztes (Kapisztrán János)
- szerb sajkásokkal áttörte a hajózárat
- már a vár területéről verte ki a janicsárokat (Dugovics Titusz)
- júl. 22. a keresztesek átkeltek a Száván – megrohantak egy magaslatot – erre a szultán teljes haderejét arra - H. a várból kitört - megszerezte a török ágyúkat
- tör. sereg fele odaveszett+ tüzérség, pénztár
- a győzelmet nem tudta kihasználni, terve Bizánc felmentése – 3 hét múlva aug. 11. pestisben Hunyadi és Kapisztrán is meghalt
FGY 9-1o.évf. 214-216, 221
Mátyás /1458-149o/
A hatalom megszerzése
- 1443-ban született Kolozsvárott, Hunyadi J. 2. fiaként
- humanista műveltség - nevelője Vitéz János - latin, német, cseh, román nyelven tudott
- lovagi nevelést kapott, apjától katonai ismeretek,
- 1457 tavaszán Hunyadi Lászlót összeesküvés vádjával kivégezteti V. László , polgárháború tört ki
- V. László Prágába menekült, magával vitte a 14 éves Mátyást, 1457 őszén V. László /16 é./váratlanul meghalt
- 1458. jan. a királyválasztó országgyűlésen a Duna jegén Mátyást távollétében királlyá , Szilágyi Mihály 15 000 fegyveressel ua. 5 évre kormányzóvá Szilágyi Mihályt
- 1458. febr. 14-én érkezett Budára, megkoronázni nem tudták az új királyt, mivel a korona III. Frigyesnél volt.
A hatalom megszilárdítása /1458-1464/
- határozott - lecserélte a főméltóságokat ,a bárók egy része Garaival az élen III. Frigyest hívta - 1459. kiűzte
- Szilágyit Mátyás a déli végekre küldi, ahol török fogságba kerül és kivégzik /146o. /
- legyőzte a Felvidéken garázdálkodó huszita zsoldoshadakat.- 1462. Giskra az oldalára állt
Ezzel megtörtént a rendteremtés, már csak a magyar koronát kellett visszaszerezni.
- Mátyás 1463-ban megkötötte III. Frigyessel a bécsújhelyi megállapodást: visszakerül a korona + ha Mátyás törvényes örökös nélkül hal meg, a Habsburgok öröklik a magyar trónt /Mátyás 2o éves, nős - nem látszott veszélyesnek - a Habsburg trónigény innen ered/
- 1464. koronázták meg a Szent Koronával Székesfehérváron- rögtön reformokba kezdett
Belpolitikája
1. Kormányzati reformok
- legfőbb kormányzati szerv - királyi tanács - kb. 4o báró
- összevonta a nagykancelláriát és a titkos kancelláriát . Az új kancellária élére bizalmas hívei, Vitéz János váradi püspök és Várdai István kalocsai érsek került.
- az első évtizedekben szinte évente országgyűlést - a köznemesség megnyerése, adómegszavazás
- átszervezték a bíróságokat, létrehozták a "királyi személyes jelenlét" bíróságát ,amely nemcsak a nemesség, hanem a városok ügyeiben is döntött.
- egyszerű származású szakképzett ítélőmestereket, hivatalnokokat alkalmazott (pl. Bakócz Tamás),
2. Pénzügyi reformok
- Mátyás 1467. létrehozza a kincstartóságot –polgári származású szakembereket alkalmazott: kincstartó - Ernuszt János - Janus Pannoniusszal együtt pénzügyi reformot
- értékálló pénz – aranyforint = 1oo ezüst dénár
- az 1467-es országgyűlésen megszüntették a kamara hasznát (Károly Róbert óta kapuadó néven szedték be), s helyette a királyi kincstár adóját vezették be = füstadó - telek helyett háztatásonként - kivetette az erdélyiekre is + az egytelkes nemesekre, de csak a felét
- rendkívüli hadiadók is, évente többször is beszedhették.
- a harmincadvámot átkeresztelte koronavámra - ezzel elvesztek a régi mentességek
bevételei : Mátyás éves bevételei 500 - 75o 000 Ft körül
+ mezővárosok felemelkedésének támogatása
3. Katonai reformok
A korszerűtlen nemesi haderő /nemesi felkelést - meg lehet váltani a hadmentességi adóval - 1 Ft./ helyett Mátyás egy csak tőle függő zsoldoshadsereget épített ki (Fekete sereg). A sereg alapját a meghódított husziták adták.
- nehéz- és könnyűlovasság /huszárok/, gyalogság, tüzérség - ágyúk is
Külpolitika
1. Török háborúk: reálpolitikus volt- reménytelen a támadó hadjárat, nem várhatott nemzetközi összefogásra
- csak védekező jellegű harcokat folytatott. - kiépített egy második végvárvonalat
- a török 1459. elfoglalta Szerbiát, 1462-ben Boszniát.
- 1463-ban Mátyás támadott: visszafoglalta Jajcát (1463), Szreberniket (1464) - ezzel biztosította É-Boszniát
- 1474. török sereg tört be, felégették Nagyváradot. Mátyás 1476-ban elfoglalta a nem túl fontos Szabácsot
- Az utolsó jelentős török támadás 1479-ben történt, a ruméliai beglerbég 5o ooo-es sereggel Erdélybe tört.® kenyérmezői csata (Kinizsi Pál Alsó -Mo. főkapitánya és Báthori István erdélyi vajda győzelme).
2. Nyugati hódító politika- cél:a német-római császári cím
Cseh háborúk: /1o évre lekötötték/
1468. csehek ellen pápai támogatással ( 1466. a pápa kiközösítette a huszita királyt, Podjebrád Györgyöt)
- elfoglalta a jórészt német katolikusok lakta Morvaországot, Sziléziát, Lausitzot ,
- 1469. a katolikus cseh rendek királlyá választották = német választófejedelmi cím →ugródeszka a német-római császári cím megszerzése felé.
- sem III. Frigyes sem a pápa nem ismerte el
- 1471. Podjebrád halála - a cseh rendek a lengyel Ulászlót
- 1479. olmützi béke - Csehországot megosztották
Az 1571-es Vitéz János szervezte lázadás
Mátyás reformjai nem találtak mindenhol tetszésre. Gyakran döntött egyedül, tanácsadói megkérdezése nélkül. A hatalmas adók lázadásokat eredményeztek.
- 1471. főúri összeesküvés - Vitéz János és Janus Pannonius vezetésével - IV. Kázmér kisebbik fiát hívták a trónra – Mátyás gyorsan felszámolta
A központosítás időszaka (1471-1490)
- 1471-től kezdve Mátyás arra törekedett, hogy a rendektől függetlenül kormányozzon. Országgyűlést egyre ritkábban
- Az állam irányítását a jól szervezett hivatalokra bízta, törvények helyett rendeletekkel kormányzott. A főnemeseket az országos tisztségek elosztásával tartotta kezében, a köznemességnek a megyékben adott nagyobb befolyást
- 1476. nápolyi Beatrixszel házasság - - az addig közvetlen, életét katonai táborokban töltő király nehezen megközelíthetővé vált,
Háborúk III. Frigyessel:
1477-től kezdődtek a fegyveres összecsapások. Mátyás 15 000-s sereggel támadt Ausztriára.® Frigyes elismeri Mátyás cseh királyságát, vál.fej. , sőt 100 000 Ft hadisarc
- A 2. háború 1482-ben indult, mert Frigyes nem fizette ki tartozását. 1485-ben elfoglalja Bécset, ahová áthelyezi székhelyét. Az osztrák tartományok egy részét - Ausztria, Stájerország elfoglalja. A német-római császári cím megszerzése azonban nem sikerült. 1486. Frigyes fia, Habsburg Miksa lett a császár
a humanizmus és a művészetek prátfogója
inkább vidám katona, mint könyvmoly tudós volt
- udvarában először humanista kör Közép-Európában, Vitéz János - humanistákkal levelezett, olasz egyetemekre fiatalokat, a király hivatalnokként
- 1465. egyetem Pozsonyban - Vitéz halála után megszünt
- olasz humanisták, külföldi zenészek - főleg Beatrix megérkezése után
- propagandisztikus cél - elvárta hírneve terjesztését, Bonfini megbízása
- művészetpártolása - reneszánsz uralkodói reprezentáció - budai vár, Visegrád - de ezek elpusztultak a török korban - Mantegna, Filippo Lippi megbízása
- könyvtára - Bibliotheca Corvina - 2ooo-25oo, 17o maradt meg, könyvmásoló műhelyek,
- évi 8o-9o ooo Ft-ot erre költött- nem örültek nagyon a magyarok