12. Az angol polgári forradalom főbb fordulópontjai
A polgári jogállam születése, és az alkotmányos monarchia rendszere
I. Anglia gazdasági- társadalmi struktúrája a a 17.sz-ban
- 4 milliós
- Tudorok alatt – periférikus országból nagyhatalommá – világkereskedelembe bekapcsolódás, hajóflotta
- gyors tőkés fejlődés,manufaktúrák, posztóipar, kereskedelmi monopóliumok, – részvénytársaságok, export 3/4-e textiliparból
– pár tucat arisztokrata család,jelentős middle class (4o%) - gentry (helyi tisztségviselők, egy-két év egyetem), yeoman /szabad birtok, jómódú bérlő/,polgár - városiasodás – 1/1o-e
- gentlemen- mentalitás,
- London – 3oo ooo-as kereskedelmi központ
Egyszerre gazdasági racionalitás, üzleties szellem, konzervatív hagyománytisztelet
vallási irányzatok
a) anglikán egyház – kálvini hitelvek – de katolikus hierarchikus egyházszervezet (püspök)- fényűző szertartások
b) puritánok (purus – megtisztítani az anglikán egyházat a katolikus vonásoktól)
→ mérsékelt – presbiteriánus – a presbitériumok (választott testületek)
→independens – független helyi vallási gyülekezetek (hierarchia elvetése), teljes vallásszabadság
A Stuartok politikája
- Erzsébet még egyensúlyt- okos szelíd erőszak - a parlamentnek is érdeke a hajózás fejlesztése, gazdaság bővítése
- Erzsébet halála után Stuart Mária fia, I. Jakab (16o3-1625) fia I. Károly (1625-49) – abszolutisztikus törekvések
→ anglikán egyház merev erőltetése ( a püspökökre tud támaszkodni) – a kálvinista puritánok üldözése – kivándorlás
→ 1628. parlament – Jogok kérvénye –adót csak a parlament szavazhat meg, megtiltotta a monopóliumok kiadását, nem lehet vádemelés nélkül senkit letartóztatni (a királyi bíróságok nem)
- I. Károly válasza – 11 év abszolutizmus:
önkényes adók , kereskedelmi monopóliumok (7oo cikkre)
→ kálvinista polgárság és vállalkozó újnemesség ellenállása
II. az angol polgári forradalom
kiváltó ok:
- skót kérdés – be akarta tagolni, elbízta magát– anglikán egyházat erőlteti a kálvinista skótokra ,1638. skót felkelés ,6 északi angol megyét is megszállnak
események (164o-89)
1. 164o-42. parlamenti szakasz
164o. tavasz - rövid parlament (2 hét) – adó helyett jogok követelése) - Károly bezáratja
164o. ősze – hosszú parlament 1653-ig (csak maga mondhatja ki feloszlatását)
- a kancellár és Laud cantenbury érsek fejét vették
- eltörölték az addigi abszolutisztikus intézkedéseket,
- követelések: a királynak felelős kormányt, szabad kereskedelem, presbiteriánus egyházszervezet
1642. I. Károly le akarta tartóztatni a puritán vezetőket, kénytelen elmenekülni É-ra,
2. 1642-49. polgárháború
- pártok – királypártiak – gavallérok (anglikán egyház, királyhű nemesek)
↔ kerekfejűek (rövid haj) – puritánok, a parlament alsóházának zöme, mellettük a társadalom, – szabad kereskedelem, presbiteriánus egyház, felelős kormány
- először gavallér sikerek 1642.
fordulópont – 1643. Oliver Cromwell (1599-1658) hadseregreformja”vasbordájúak” (vértes lovasegységek, kiképzés , puritanizmus vallási céljaival fanatizált jómódú újnemesek, parasztok
- 1644-45. sikerek (Marston Moor 1644, Nasbey 1655, ).
- a király szökése - a mellé álló skótok legyőzése –Preston – Skócia betagolása
- parlament megosztott – presbiteriánusok (gentry, nagypolgár), a királlyal való megegyezést akart, feloszlatni a hadsereget
– independensek- kis- és középpolgárság - köztársaságpárti
1648. Cromwell presbiteriánusok kizárása - hazaküldi (1oo fős csonka parlament – az 5oo-ból)
1649. a király pere, kivégzése
3. A köztársaság kora (1649-1660)
- köztársaság lett, nemesi előjogok megszűnése,
- C., a hadseregre támaszkodva diktatorikus hatalmat, 41 fős államtanács (a katonai agitátoraiból)
– agresszív nagyhatalmi politika
- 1649. a katolikus írek felkelésének leverése– Írországot, Skóciát Angliához csatolták– unió Angliával- Brit-szigetek
- erőltetett ütemű flottafejlesztés:
- 1651. Hajózási törvény (Navigation Act)– Hollandia tengeri hatalmának megtörése a cél –idegen hajó csak a saját országa áruját - 1652-52. háború - Hollandia elismeri a törvényeket.
- 1653. ápr. csonka parlament szétkergetése – meddő politikai viták
- "szentek parlamentje" –állam, egyház szétválasztása, törvény előtti egyenlőség, tized eltörlése, boszorkányégetés eltörlése, polgári demokratikus rendszer - alapjainak lerakása,
Cromwell nem ezt akarja: 1653 végén feloszlatja.
- 1653. lordprotektor (az állam védnöke) - nyílt katonai diktatúra, 11 katonai körzet
- puritán erkölcsöket kötelezővé – betiltották a búcsúkat, versenyeket, színházat, bordélyházakat – ez se tette népszerűvé
- 1658. meghal Cromwell - ismét a presbiteriánus Hosszú Parlament képviselői – meghívták II. Stuart Károlyt – békét akartak
4. A restauráció időszaka (166o-1688)
II. Károly (1660-1685)
- pártok kialakulása: whig (polgári )- radikális, tory (földbirtokos) - lojális,
- utolsó 4 év abszolutisztikus – whig politikusok bebörtönzése
öccse II. Jakab (1685-1688)
- katolikus, franciákkal szövetség
- 1688. megszületett a trónörökös ( 55 é.)
- a parlament Jakab lányának férjét, Orániai (III.) Vilmost -Hollandia kormányzója, hívja meg a trónra -, Jakab Franciaországba szökik
5. "dicsőséges forradalom". 1688-89. III. Vilmos
1689. Jognyilatkozat (Bill of Rights) - alkotmányos monarchia megszületése
- - elődje az Amerikai függetlenségi Nyilatkozatnak – 1776 és a fr. EPJNY-nak
- királyság marad, de a legfontosabb törvényhozó és ellenőrző hatalmat a parlamentnek felelős kormány gyakorolta. „király uralkodik, de nem kormányoz”
a törvényeket a választott parlament hozta,a hadi és pénzügyekben a parlament dönt - a király nem szedhet adót, nem tarthat hadsereget,
- a király joga a választáskor a többségi párt tagjaiból a miniszterek kinevezése,
- de a kormány a parlamentnek tartozik felelősséggel.
- Kiépülnek a királytól és a parlamenttől független bíróságok.
- mentelmi jog – a képviselők felszólalásaikért nem vonhatók felelősségre
- 1693-96. kialakul a miniszteri felelősség elve.
- kialakult a független bíróság = csak a parlament hozzájárulásával mozdíthatók el
polgári szabadságjogok
- magas cenzusos választójog
- gyülekezési- sajtó-, szólásszabadság,
- új büntetőtörvénykönyv – csak letartóztatási parancs alapján, 2o napon belül bíróság elé kell állítani
- 1695-től megszünt a cenzúra – a sajtóvétségeket utólag büntették
- vallásszabadság – katolikusok nem vállalhattak tisztségeket (írek!)
Mintafeladatok
fgy. 246/254, 255., 249/267, 268