Reformkor és romantika (bevezetés)

reformkor:  fogalma, programja, jelentősége, korszakhatárok, politikusok (Széchenyi István, Kossuth Lajos)

-          kapcsolódása a felvilágosodáshoz  (Herder történetfilozófiája, herderi jóslat (Csokonai népies versei);  Bessenyei  György művelődéspolitikai programja (Kazinczy F. nyelvújítás), Rousseau: vissza a természethez (magyar szentimentalizmus: Kármán József: Fanni hagyományai), romantikához: történetiség (nemzeti múlt iránti érdeklődés: Berzsenyi nemzeti ódái), népköltészet felfedezése, beemelése a nemzeti irodalomba( Csokonai); szabadságkultusz (egyéni, nemzeti, költői szabadság: Kazinczy – fordítások, Kölcsey - eredetiség)

-          a nemzeti  eszme (nemesi nemzet, kultúrnemzet, népnemzeti felfogás, egy politikai nemzet)  és a modernizáció fogalma (ipari forradalom, tőkés gazdaság, polgári társadalom)

romantika : fogalma, korszakolása, alkotók

romantikus történelemszemlélet: haladáshit, ciklikusság, pesszimizmus

romantikus:  melankólia, spleen, byronizmus, heroizmus, vátesz költő, szubjektivizmus (személyesség, én-központúság), individualizmus (egyéniség), természetkultusz, élménylíra, látomás, magánmitológia, egzotikum (colour locale), nyelvprobléma (mindennapi, hétköznapi nyelv + egyéni nyelvhasználat szubjektivizmusa)

 a reformkor képzőművészete, zenei élete (Erkel Ferenc), a biedermeier stílus

az irodalmi élet új színterei:

-          folyóiratok:  Erdélyi Muzéum (Döbrentei Gábor), Auróra (Kisfaludy Károly, 1821, almanach), Auróra-kör,; Athenaeum (1837-43) romantikus triász, tudományos folyóirat: Tudományos Gyűjtemény, kritikai lap: Élet és Literatúra, (1829, Kölcsey Ferenc és Szemere Pál),politikai lapok : Pesti Hírlap (1841, Kossuth Lajos), divatlapok: Pesti Divatlap,

-          irodalmi társaság,: Kisfaludy Társaság (1836),

-          intézmények: Magyar Tudós Társaság = Magyar Tudományos Akadémia (1830), Vigadó

a magyar színjátszás fejlődése:

-          1790. Kelemen László színtársulata (1796-ig)

-          1807-15. pesti színtársulat (Déryné Széppataki Róza, Katona József)

-          1837. Nemzeti Színház (Laborfalvy Róza, Egressy Gábor)

Katona József: Mi az oka, hogy Magyarországon a játékszíni mesterség lábra nem tud kapni

Bánk bán: keletkezési körülmények, források, szerkezet (konfliktusos dráma),

-          cselekményszerkezet

-          jellemek: Bán, Gertrudis, …

-          Bánk tragikuma,

-          történelmi példázat(korproblémák): nemzeti dráma