A madarak osztályába, a verébalakúak(!!!) rendjébe, a varjúfélék családjába tartozik.

Megjelenés

Az egész madár koromfekete. A hím és a tojó egyforma.

Szaporodás

Telepesen fészkel, gyakran több százas vagy akár ezres kolóniákban. A fészket a fák koronájába, ágvillába építi. Sokszor az előző évi fészket használja alapnak, ezért annak magassága akár az 1 métert is elérheti. Vékony ágakból épült, sárral kitapasztott, csésze alakú fészkét a pár együtt készíti. Ebbe rakja 4–5 színes, pettyezett tojását. Csak a tojó kotlik, a hím viszont eteti őt.

Életmód

Csoportosan keresi a táplálékát. A szántásokban a magok elfogyasztásával károkat okoz, de a különböző bogarak, férgek elfogyasztásával hasznot is hajt a mezőgazdaságnak.

A csoportos életmód sok szempontból előnyös, de hátrányai is vannak: minden madárnak meg kell védenie saját táplálékát a többiekétől. Ennek érdekében az eleség egy részét különböző üregekben, odúkban raktározzák. A számos rejtekhely észben tartása fejlett memóriát feltételez, emlékezniük kell ugyanis arra, hogy mit, hova és mikor rejtettek. Bizonyos táplálékok, például a rovarok romlandók, azokat nem lehet hosszú ideig tartalékolni, mások, bizonyos termések viszont sokáig nem romlanak meg.

A hangjuk rikácsoló, károgó. Akad közöttük sok jó hangutánzó, egyesek beszédre is megtaníthatók. Intelligensek, kiváló alkalmazkodóképességűek. Kiemelkedően fejlett gondolkodási képességgel rendelkeznek.

A vetési varjak általában 18-19 évig élnek.

A varjak száma a tél közepén a legnagyobb, amikor a vándorló madaraknak köszönhetően számuk egy-egy helyen az egymilliót is elérheti. Számuk februárban kezd apadni, amikor a telelő állomány maradék csapatai is elhagyják az országot. A varjak tömeges megtelepedésével hazánkban az eddigi adatok szerint nem számolhatunk, a varjútömegek tehát időszakos vendégek.

A varjak a rendszeres üldöztetés elől szinte menekülésszerűen költöztek emberi települések közelébe, városi parkokba.

Bár a vetési varjú 2001. óta védett, - eszmei értéke 10 000 Ft - fészektelepeit, és ezen keresztül a varjútelepeken költő kék vércséket a mai napig veszélyeztetik a varjak ellen irányuló célzott akciók, fiókaszedések, kilövések, fakivágások. A kék vércse a sólyomfélékhez hasonlóan nem épít fészket, a varjúfiókák kirepülése után szívesen költözik be varjútelepekre és költ varjúfészkekben. Így ha a varjútelepek száma csökken, a kék vércsék is nagy veszélybe kerülnek.

A fajt veszélyeztetettsége és a hirtelen állománycsökkenése miatt a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület – a kék vércsével együtt – a 2009-es év madarának választotta.

Érdekességek a vetési varjak életéből

A fészeképítő párok gyakran a szomszédos fészkekből is elemelnek fészekanyagot.

A hazánkban telelő kelet-európai varjak egyedszáma a 10 milliót is meghaladhatja. Egyes alföldi éjszakázó helyein télen akár 1 millió példány is összeverődhet.

A vetési varjak csapataihoz szívesen társulnak csókák, de dolmányos varjak szinte soha sem.

A vetési varjak általában 18-19 évig élnek.

Táplálkozási célra korábban rendszeresen szedtek ki varjúfiókákat (időnként még napjainkban is), főleg az ország északkeleti részén. Állítólag a jól elkészített varjúleves nagyon finom, de kérjük, hogy ne próbálja ki.