Az énekes rigó a leggyakoribb pettyes rigófajunk. Vonuló. Erdőkben, gyümölcsösökben, városi parkokban már áprilisban hallhatjuk erőteljes énekét.

Jellemzői

23 cm hosszú, kb. 68 gramm súlyú madár. Háta egyszínű barna, hasa sárgásfehér, hosszanti barnásfekete pöttyözéssel. Kirepüléskor láthatóvá válnak világos színű alsó szárnytollai. A hímek és a tojók azonos színezetűek.

Hangja

Hívogatója hangos "gikk", repülés közben jellegzetes "cipp" hangot hallat. Éneke messzire hangzó és igen jellegzetes, a rövid motívumokat kétszer-négyszer ismétli, majd következik az új dallam. Éneke így ritmusos. Sokszor más madarak énekét utánozza.

Élőhelye

Az énekes rigó kertekben és parkokban, tisztásokon és erdőkben mindenütt megtalálható. Közép-Európában februártól novemberig figyelhető meg.

Elterjedése

A faj Közép- és Észak-Európában valamint Ázsia középső részein elterjedt.

Életmódja

Az énekes rigó csigákkal, férgekkel, rovarokkal és pókokkal táplálkozik, ősszel szívesen fogyaszt gyümölcsöket, bogyókat is. A madár bokrokon, sövényekben vagy fákon, a törzs közelében fészkel.

Növényi részekből erős fészket épít, melynek belsejét faforgáccsal és agyaggal tapasztja ki. A tojó 4-6 világos-türkizkék színű, feketével finoman pettyezett tojást rak. Költési idő áprilistól. Évente két fészekalját nevel.