Színezetéről nehéz valami általánosan érvényest mondani, mert az ölyv színe rendkívüli mértékben változik, úgyhogy ritkán látunk két teljesen egyenlőszínű példányt. Egészen világos, majdnem fehér változatok mellett sötét csokoládészínűek is akadnak. Mindezek a változatok azonban nem koncentrálódnak bizonyos földrajzi területre s ezért mint alfajok sem különíthetők el a törzsfajtól.

Az egerészölyv igazi európai madár. Magyarország egyik leggyakoribb ragadozó madara, amely a síkságon, dombos vidéken éppen úgy megtelepszik, mint a magasabb hegyvidéken. Az erdőben szegény Alföldön kétségtelenül jóval ritkább, mint az erdős hegyvidéken, de azért alkalmas helyeken itt is fészkel. A nálunk fészkelő egerészölyvek túlnyomó nagy részben vonulók. Edzett madarak, melyek már február végén érkeznek s itt maradnak késő őszig, enyhébb teleken át is telelnek, de a télen át nálunk megfigyelhető sok egerészölyv főleg északi vidékekről való téli vendég. Az egerészölyv hazai stabil állománya néhány tízezer példányra tehető.

Az egerészölyvek kifejezetten szeretnek a forgalmas utak, autópályák mellett ücsörögni, hogy a kezelt (legeltetett, kaszált) gyepfelületek nyújtotta könnyebb zsákmányszerzési lehetőséget kihasználják. Ezért sokszor főleg őket nevezzük „sasoknak”, melyeket az utak mentén láthatunk.

Az egerészölyv hazánkban 1933 óta élvez lelövési tilalmat, 1954 óta törvény által védett, természetvédelmi értéke példányonként 10 ezer Ft.

Ha azonban nem vigyázunk rájuk, esetleg ismét lőhetővé válik a faj, az állomány - sok más hasonló, vele könnyen összetéveszthető fajéval együtt - összeomolhat.

A legfőbb vád, amellyel az egerészölyveket illetik, hogy jelentős kárt tesznek az apróvadállományban (apróvad – vadászati fogalom: nyúl, fácán, fogoly, vadludak, tőkés réce, erdei szalonka, galambfélék, dolmányos varjú, szarka, szajkó, és néhány emlős faj, mint a borz, róka, görény, sakál, mosómedve). Nem kétséges, hogy az egerészölyvek alkalmilag fácáncsibéket, kisnyulakat is elfogyasztanak, azonban az ölyvek fő tápláléka mezei pocokból, egerekből, vakondból, békákból, gyíkokból és rovarokból tevődik össze. A vád, ami miatt újra vadászhatóvá szeretnék tenni egyenlőre megalapozatlan, nincs tudományosan alátámasztva. Ha a gyérítés elkezdődik, egyenlőre úgy tűnik egyik leghatékonyabb pocok és egérirtó segítőnk egyedszámát csökkentenénk, ám a fácán és fogoly populációk helyzetén lehet semmit sem változtatnánk. A kérdés alapos vizsgálatokat igényel mind az ölyvek táplálékösszetételét illetően, mind a fácánok és foglyok létszámcsökkenésének okait tekintve.

A kutatások elkezdődtek, ennek keretében lett webkamerával felszerelve egy pilisi egerészölyv fészek. Az ölyvek hétköznapjairól, zsákmányállatairól és fiókanevelési szokásairól az alábbi honlapon láthatunk felvételeket: http://pite.org.hu/2011/12/23/bekamerazott-egereszolyv-feszek/